2021.02.18. 07:00
Megyénkben is gyűjtöttek pénzt a lerombolt híd újjáépítésére
Napjainkban sűrűn esik szó legrégibb állandó jellegű Duna hidunkról. Történetéről, építéséről könyvtárakat megtöltő művek mesélnek. De vajon mi köze lehet a Lánchídnak megyénkhez?
Az Országház és a Lánchíd látképe Budapesten 2020. július 1-jén
Forrás: MTI / Cseke Csilla
Fotó: Cseke Csilla
Ha pontosabban fogalmazunk az 1945. utáni Magyarország valamennyi megyéjéhez, ugyanis a második világháború harcaiban megsemmisült műemlék hidunk újjáépítésére kiírt általános gyűjtésről van szó. De mi is volt ez a hazafias megmozdulás, amiben az egész ország részt vett?
A második világháború után valamennyi Duna és Tisza hidunk lerombolva, csonka tartókkal meredt az ég felé. A fővárosban egymás után állították helyre ezeket az átkelőket. Az első állandó budapesti híd még várt a sorára, ami 1947-ben jött el. A politikai vezetés úgy döntött, hogy a Lánchidat első megnyitásának százéves évfordulóján kell újból átadni. Az ország népe egy emberként mozdult meg.
Megalakult a Lánchíd Bizottság, mely stílusosan 1848 tagból állt. Felhívást tettek közzé a hídépítés anyagi támogatására. Hatalmas propagandát indítottak a gyűjtés sikeréért, amely abban csúcsosodott ki, hogy 1947 decemberében meghirdették a”1947 Szilveszter a Lánchídért” akciót. Az adományok gyűjtésére több lehetőség adódott: az egyik módja a támogatói emlékbélyegek vásárlása volt.Ezeket különböző címletekben, blokk formátumban adták ki.
A megyékben a főispánok fogták össze a gyűjtési akciót. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez a megtisztelő szerep Földi István főispánnak jutott. Egyúttal ő lett a vármegyei Lánchíd Bizottság elnöke is.
A gyűjtés széleskörű lebonyolítására a következő utasítást adták a járások, városok, községek vezetőinek. „…Táncmulatságon résztvevő valamennyi személy egy 20 filléres blokkot
köteles fizetni a belépő díjon felül.
Minden szeszesital fogyasztás után a számlakifizetésen felül egy 20 filléres blokkot tartozik megváltani. Mozik, színházak minden kiadott jegy után egy 20 filléres jegyet tartoznak kifizetni. Kereskedők nagyobb tételű vásárlás után vásárló részére 20 filléres jegyet kötelesek eladni. Legvégül a háznál tartandó házimulatság részt vevői is kötelesek 20 filléres jegyet vásárolni…”
Az összesítés végül 1948. február 18-án történt meg. A főispáni irat szerint a megyében összesen 14 628 forint 55 fillér gyűlt egybe. A legtöbbet értékesítő települések közül Szolnok város járt élen, ahol a kiküldött 10 ezer jegyből 7990-et adtak el, ami 1 649 forint 85 fillérrel gazdagította az alapot. Érdekességként megjegyezzük, hogy a településeken a kocsmák ugyanúgy adták vendégeiknek a jegyeket, mint a táncmulatságok szervezői.
A befolyt összegeknek köszönhetően az újjáépítés elkezdődött és 1949. november 20-án sor került a felújított Lánchíd ünnepélyes átadásra, ahol a korszak prominens személyei (Rákosi, Bebrits, Kádár) is megjelentek.