Györffy Napokat rendeznek Karcagon

A rendezvénysorozatot nyitónapján, február 11-én, a neves tudós születésnapján a Múzeumparkban lévő szobránál Karcag város vezetése nevében Szepesi Tibor polgármester, Gyurcsek János és Sári Kovács Szilvia alpolgármesterek és Rózsa Sándor jegyző, Pánti Ildikó önkormányzati képviselő, az iskola nyugalmazott igazgatója, F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, a Györffy István Katolikus Általános Iskola nevében Kovács Miklósné igazgató és a Györffy István Nagykun Múzeum munkatársai koszorúzással emlékeztek.

A Györffy István Katolikus Általános Iskola József Attila úti épületében található Györffy szobrot pedig Pánti Ildikó, Kovács Miklósné, Gulyás Zsolt, plébános, az iskola lelki vezetője és a diákönkormányzat képviselői koszorúzták meg ebből az alkalomból.

Györffy István 1884. február 11-én született. Ősei a Partiumból költöztek a Nagykunságba. Karcagon megtelepedő dédnagyapja a gazdálkodás mellett fazekassággal foglalkozott, amelyet Mezőtúron tanult ki. Fia, Györffy István nagyapja, szűrszabó lett. Édesapja megkísérelte a kiemelkedést a parasztiparos sorból, de a mesterség nem nyújtott gondtalan megélhetést, a sikertelen gazdálkodás pedig az anyagi romlás felé sodorta a családot.

István fiát ugyan még beíratta a gimnáziumba, de amikor nehézségei támadtak a tanulásban, kivette az iskolából, s az Ecsezugban kellett megismerkednie a tanyavilág életével. Majdnem egy évet töltött el a bérelt tanyán, ahol a fáradságos napi munka után a kalendáriumoktól a török nyelvkönyvig mindent mohón olvasott. Édesanyja hazahozatta a tanyáról, és ismét beíratta a gimnáziumba. A középiskola felsőbb osztályait Felvidéken, a késmárki evangélikus líceumban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári egyetemen kezdte meg természetrajz-földrajz szakon.

Édesanyja időközben Túrkevére ment férjhez, így néprajzi érdeklődésének Túrkeve legalább olyan tág teret kínált, mint szülővárosa. 1905 szeptemberétől a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. 1906 nyarán néprajzi gyűjtéssel bízták meg, majd szeptember 1-jén belépett a Néprajzi Múzeum kötelékébe.

1919-ben kinevezték a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek igazgató-őrévé, vezető muzeológussá. 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1939 nyarán a falu kutató diákok három hetes nyári táborozásán felvetette egy parasztkollégium megvalósításának gondolatát, amelynek megvitatására őszre szűkebb társaságot hívott össze. Az október 5-re kitűzött megbeszélésre azonban már nem mehetett el: két nappal előbb íróasztala mellett agyvérzésben meghalt.