2019.10.05. 15:30
Különös történetük van a régi tégláknak
A téglák múltba visszanyúló történetei és a különleges darabok álltak egy izgalmas szakmai beszélgetés középpontjában. A Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete a közelmúltban érkezett Mezőtúrra. A társaság a szokásos évi két találkozója közül az egyiket a városban tartotta. A háromnapos esemény részeként az egyedülálló Alföldi Tégláriumba is ellátogattak, amelyet egy előadással egybekötve tekintettek meg.
Szabó András (balra) Dibusz Ferenctől, a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesülete elnökétől egy szakmai kiadványt vett át
Forrás: Beküldött fotó
– Az esemény egy pályázat segítségével valósulhatott meg. Egy ilyen találkozó alkalmával az a szokás, hogy mindenki hoz magával téglákat. Ezek közül sok cserél gazdát, vagy olyan hozzáértő kezébe jut, ahol értékes ismeretekkel tudja ellátni a gazdáját. Mert bizony a téglák mesélnek – részletezte Szabó András, a Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy az országban legalább harmincezer olyan darab van a gyűjtők kezében, amelyeknek megfejtették a történetét. További tizenötezer pedig még várja, hogy felfedje a titkait.
– Valójában ez adja a gyűjtői szenvedély alapját. Az ember érez a téglák iránt valamilyen kötődést, lát benne egyfajta rejtélyt, különlegességet, ami megfogja őt. Kutatni kezd a szálak után, és lassan kibontakozik előtte egy családtörténet, egy korrajz vagy éppen egy történelmi esemény – fejtette ki az elnök.
András arról is mesélt, hogy ő maga közel húsz éve gyarapítja a gyűjtők sorát. Számos darab eredetét sikerült már megfejtenie. Ezek közül az egyik egy Csekő Lajos nevű téglaégető mesterhez kötődik, aki az ezernyolcszázas évek végén élt és dolgozott.
A másik, amely szintén kedves a szívének, a Varga-dinasztia története. A család monogramját viselő téglák közül a legkorábbi az ezerhétszázas évekből való. Ám továbbiakat még az ezernyolcszázas évek közepéről is találtak, így a többgenerációs kutatás izgalmakban gazdag feladatnak bizonyult.
– Ez a legjobb része. Amikor levéltári anyagokból és anyakönyvi kivonatokból lassan összeállnak a kirakós darabkái! – mondta lelkesen Szabó András. Kiemelte azt is, hogy a Kárpát-medencében található a legtöbb jellel, monogrammal ellátott tégla, így igazi paradicsom a gyűjtők számára.
Fotó: Beküldött fotó
A régi időkben a téglaégetés igen elterjedt mesterség volt, minden településnek volt égetője. Még az egyes katonai felmérések térképei is jelölték ezeket. Amellett, hogy Mezőtúr a kerámia fővárosa, a tizennyolcadik és tizenkilencedik században téglakészítésben szintén az élen járt. A kiváló minőségű agyagos föld remek tulajdonságait az elődök több területen tudták kamatoztatni. A letűnt korok emlékeit pedig megőrizték a téglák, hidat képezve így múlt és jelen között.
A határon túlról is érkeztek
A Téglárium kiállítási anyaga olyan gyűjtőket is ámulatba ejtett, akik számtalan téglát láttak már. Mégis, bizonyos darabokkal csak Mezőtúron találkoztak. A tárlat alapját egyébként Szabó András elnök gyűjteménye adja. Az eseményre az ország határain túlról is érkeztek érdeklődők. Szerbiából, Ukrajnából, Szlovákiából és Csehországból, sőt ugyan csak egy rövid időre, de Ausztriából szintén tiszteletüket tették a csoportok. Az összetartó közösség jó kapcsolatot ápol egymással, remek hangulatban telt a szakmai és baráti értekezés.
A témával kapcsolatban véleményt is írtunk, azt ide kattintva olvashatják.
