Jól jött a földeken a kiadós csapadék

Csontos Lajos vezsenyi földjeit a minap tekinthettük meg, kihasználva az esőmentes időt. A búza, bár keveset vetett, szép, a napraforgó is jól fejlődik.

A már nyugdíjas gazda 19,4 hektáron gazdálkodik. Földjeinek zöme a Tisza hullámterében húzódik, és úgy véli, ott annyira nem érződött az aszály, mint a magasabban fekvő területeken. Kukoricát, búzát, napraforgót nevel vetésforgóban.

– Az ártéri rét jobban bírja a szárazságot, de nagyon hiányzott már az eső, az utolsó pillanatban jött – nyilatkozta. – Vasárnap és hétfőn az én mérésem alapján összesen 32 milliméter csapadék hullott. Ez jó volt, a többi pár millimétert szinte meg se érezte a talaj.

– Csak most már egy kis meleg is kellene, hogy tudjanak fejlődni a növények. Szerda reggel 3 fokot mértem, igaz, nem a talajszinten. Szerencsére deret nem láttam kora reggel, tehát nem volt fagy, de ennél azért nagyobb meleg kellene.

– Én mindent időben elvetettem, most van 6,5 hektár napraforgóm, 7 hektár kukoricám, kicsi búzám, 4 és fél hektár területet pedig pihentetek a zöldítési program követelményeinek megfelelően.

– Ha fölszárad, majd lemegyek, betárcsázom. Jobb volna persze, ha valami olyan növényt ültethetnék bele, ami javítja a talajt, például olajretket, de nem lehet, vetetlenül kell hagyni, ez az előírás. A búza nagyon szép, az ártéren a napraforgó is jól fejlődik.

Azt is elmesélte, korábban burgonyával, zöldségfélével foglalkozott, ahhoz nagyon ideális ugyanis az ártéri részen a talaj. 1995–2002 között hollandokkal közös vállalkozásban burgonyát termesztett, de megjárta, elvitte a termést az áradás. 1998 novembere különösen emlékezetes, épp szedte volna föl a krumplit, mikor kiöntött a víz, és majdnem ott ragadt a traktorral, a termés persze odalett.

2013-ban öntötte el utoljára a víz a földjét, de azóta is óvatos, zöldséget nem merne vetni, mivel nagy anyagi ráfordítást igényel. Búzából szokott jobb minőségű, drágább vetőmagot vásárolni. Egyébként kijutott mostanában az esőből a földeken.

– Örülünk a csapadéknak, de eddig azt vártuk, mikor fog végre esni, most meg azt, hogy mikor fog elállni – adott helyzetképet Fekete József, a Tiszasülyi Gazdakör vezetője.

– Már van, ahol áll a földeken a víz, gyomirtást sem tudunk végezni, pedig nagy szükség lenne rá. A búzán az eső sokat segített, bár a korábbi kárt nem tudja kiegyenlíteni.

– A korábbi vetésű napraforgó már hatleveles állapotban van, de nem mindenütt jó a tőállomány a szárazság miatt, a későbbi vetések pedig biztos kikelnek az esőnek köszönhetően. A kapásokban jelentős már a gyomosodás, de nem lehet még rámenni a földekre.

– Márciusban, áprilisban volt por a vetéshez, májusban megkaptuk az esőt – jegyezte meg Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) megyei elnöke. – A vetéshez a kora tavaszi időszakban optimális volt az időjárás, most megjött a hiányzó eső is, ami részben az elmaradt téli csapadékot is pótolja.

– Helyenként kicsit több is hullott, mint vártuk. Általánosságban elmondható, hogy április végétől jó tíz nap alatt 50–80 milliméter közötti mennyiség esett megyénkben. Legtöbb a Nagykunságban, ott meghaladta a 80 millimétert.

Összességében elmondhatjuk, hogy az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű csapadékot kaptunk, de ha több hónapra vetítjük, akkor összességében nem volt több, csak egyenetlenebb eloszlású.

De minden kultúrának jól jött, az őszi vetésű gabonáknak és a tavaszi vetésű növényeknek egyaránt, kedvezett a zöldségféléknek és a gyümölcsöknek is. Az ilyenkor jellemző átlagos hőmérsékletnél 3–4 fokkal hűvösebb idő viszont nem jó a növények fejlődésének.

A gabonák gyökérzete a kezdeti szárazságban jobban megerősödött, így nagyobb mennyiségben tudja felvenni a földből a fejlődéséhez szükséges oldatot. A szalmája így kevesebb lesz, de ez nem ront a várható termésmennyiségen, jó közepes mennyiségre van kilátás.

Vadkár miatt aggódnak

– A párás, nedves idő a gombabetegségek megjelenésére hajlamosít, a fertőzésekre ilyenkor oda kell figyelni – hívta fel rá a figyelmet Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárkamara megyei elnöke.

– Még nem kaptunk jelzést fertőzésekről. A gazdatársadalom fel tud készülni az optimális védekezésre, az előrejelzés, a biológiai és műszaki feltételek egyaránt adottak.

– Ha a földekre nem tudnak rámenni a gépekkel, igaz, kisebb mértékben, de a repülőgépes védekezésre is van lehetőség. A Karcagi Kutatóintézetben pedig jelenleg is engedélyezett drónos növényvédelmi kísérletek folynak.

A tiszasülyi Fekete József viszont arról számolt be, hogy a környéken jelentős a vetésfehérítő fertőzés. A gabonatáblákban pedig az igencsak elszaporodott vaddisznók okoznak komoly károkat, a gazdák már előre aggódnak, mit fognak művelni, ha majd csövesedik a kukorica.