Élénk volt megyénkben az érdeklődés a földek iránt

A legmagasabb árakkal a Dél-Alföldön (1757 ezer forint/hektár) találkozhattunk. Megyei szinten legmagasabb átlagárak Békés megyét (1 millió 969 ezer forint/hektár), a legalacsonyabbak pedig Nógrád megyét jellemezték (994 ezer forint/hektár).

Legtöbb esetben természetesen szántóföldet értékesítettek. 2018-ban egy hektárnyi szántóterületért átlagosan 1 millió 551 ezer forintot kellett fizetni hazánkban, és mindegyik régióban 1 millió forint felett alakultak az átlagárak.

Megyénkben 1 320 525 forintra jött ki a szántóföld hektáronkénti átlagára, ami alacsonyabb az Észak-Alföld 1 millió 586 ezer forint hektáronkénti átlagáránál.

A vizsgált időszakban a tulajdoni hányadok figyelembe vétele mellett az értékesített szántóföldek átlagos nagysága 1,42 hektár volt, a legnagyobb méretű területeket pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében értékesítették.

– Nagy megye vagyunk, ezt tükrözi a földforgalom is – nyilatkozta Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. – Nagyon sok értékesített terület valójában zártkert.

– A gazdát cserélt szántók mérete pedig a néhány hektártól a 25–30 hektárig terjed. Megyénkben a föld forgalmi értéke növekedett, amiben annak is szerepe volt, hogy megnőtt az érdeklődés az említett zártkertek iránt, az értéknövekedés a zártkertek esetén 2017-hez képest 15 százalék körüli, a korábbi évekhez viszonyítva pedig 5–10 százalékos volt.

– Sokan adnak is, vesznek is földterületeket, például megvásárolják a saját területekkel szomszédosakat, miközben eladják a máshol lévő földjüket, így nagyobb, egységes területen tudnak gazdálkodni. Az is előny, hogy megyénkben e földterületek szabályosabbak az átlaghoz képest, ami megkönnyíti a művelést – magyarázta az eredményeket a NAK-elnök.

Azt is elmondta, a gyepek, legelők a szántóhoz képest jóval kisebb számban cserélnek gazdát, mivel a legelő állatok száma csökkent, jellemzően a juhok mennyisége visszaszorult, és nagyon sok olyan terület van, amely csak ennek az állatnak a legeltetésére alkalmas.

Úgy tűnik azonban, aki legelőt vesz, az olyat vásárol, aminek megkérik az árát: az Agrotax Iránytű adatai szerint a megyei gyepek drágábban keltek el, mint a tőlünk keletebbre vagy délebbre fekvő megyékben.

A gyep művelési ághoz tartozó területek hektáronként átlagosan 1 millió 217 ezer forintért keltek el, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 1 millió 517 ezer forint/hektár volt az átlagáruk. Ugyanakkor például Hajdú-Biharban 891 ezer, Csongrádban 990 ezer forint hektáronként.

Az erdőként nyilvántartott földterületek országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint/hektár volt. Regionális szinten a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön voltak megfigyelhetők a legmagasabb, 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagárak, míg a legalacsonyabb, 661 ezer forint körüliek, Észak-Magyarországon.

A legolcsóbban, 700 ezer forintos átlagár alatt Heves (608 ezer forint/hektár) és Jász-Nagykun-Szolnok (621 ezer forint/hektár) megyében cseréltek gazdát az erdők.

– Felénk az értékesített erdők száma nem jelentős – mutatott rá Hubai Imre Csaba. – Az erdők legtöbbje állami tulajdonú, és főként árterületi vagy zárvány birtok, ami nem igazán alkalmas a nagyüzemi gazdálkodásra.

A legtöbb erdőt Somogy megyében értékesítették, 600 hektárt meghaladó értékesítési volumennel, míg többek között Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csupán 100 hektár alatti forgalom mutatkozott.

Elfogadható áron lehetett bérelni

Tavaly a szántók művelési ághoz sorolt termőföldek haszonbérleti díjainak országos átlaga 63 691 forint/hektár/év volt.

A legmagasabb átlagos hektáronkénti haszonbérleti díjak a Dél-Alföldön (70 ezer forint/hektár/év) jelentkeztek, de 60 ezer forintot meghaladó átlagos értékek jellemezték még a Dél-Dunántúlt, Észak-Alföldet és a Közép-Dunántúlt is. Megyénkben átlagosan hektáronként 57 600 forintért lehetett egy évre szántóföldet bérelni.