A gazdákra és a vadásztársaságokra is több felelősség hárul

Ennek célja, hogy a mező- és erdőgazdálkodásban a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országszerte ugyanazzal a módszerrel történjen.

– Az elkészült egységes vadkárelhárítási protokollnak az a lényege, hogy a vadkárt elszenvedett gazda minden esetben köteles az általa gondozott területen minden növényt olyan módon termelni, hogy a lehető legkisebb legyen a vadkár – magyarázta Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

– Ennek érdekében együtt kell működnie a vadgazdálkodóval. Tehát minden érintett félnek minden tőle telhetőt meg kell tennie a vadkár megelőzése érdekében, ez kötelessége, és az erdészetekre is vonatkozik.

Ha az együttműködés ellenére vadkár keletkezik, a kárfelmérést minden esetben felkészült, vizsgázott személy készíti el, legjobb tudása szerint.

Azt hangsúlyozni kell, hogy a vadkárelhárításnak van olyan része, ami a termelőt terheli. A vadásztársaságoknak pedig vadkáralapot kell létrehozniuk – ez a múlt évben meg is történt –, amit évente egy adott kerettel feltöltenek.

Ebből a keretből kártalanítják a gazdákat a szakértő által készített felmérés alapján. Ha a kár megállapítása nem előírás szerint történik, vagy nem értenek egyet a felek, bírósági eljárás keretében rendezik a kérdést.

Vannak olyan védett vadak, amelyeket nem lehet vadászni, riasztani, az ilyen állatok által okozott kárt az állam fogja állni. A gazdáknak meg kell ismernie az előírásokat, ebben a kamara is közreműködött – fejtette ki az elnök.

Hubai Imre Csaba azt is elárulta, korábban voltak esetek, amikor egyes gazdák trükköztek, vadkárt jelentettek olyankor is, amikor ilyen nem történt, vagy ők maguk nem is védekeztek.

Megyénkben vadkár leginkább a dinnyeföldeken és a csemegekukoricában jelentkezik, ez utóbbiban legtöbbször az őzek vagy a vaddisznók tesznek kárt. Ha öntözött a kultúra, akkor aszályos időben odacsoportosulnak a vadak.

Erdős területen pedig a szarvasok károsítják a kora tavaszi hajtásokat. Védekezni leginkább úgy lehet, ha a gazda a földterületet hálóval körbekeríti, vagy villanypásztort használ.

– A puding próbája az evés, így majd csak a gyakorlatban derül ki, mennyire válik be ez a protokoll. Az biztos, hogy a gazdákra és a vadásztársaságokra is több felelősség hárul – vélekedett Kasuba András, megyei fővadász.

– Most például a korábbiakhoz képest a repcében több volt az őz, csapatosan jelentek meg, így szembetűnőbb volt a hatásuk. De az alföldi területeken nem olyan arányú a vadkár, mint az erdős térségekben, az ágazati bevételhez viszonyítva nem olyan nagy arányú a kártételük.

Persze a gazdálkodónak egyetlen vad kártétele is kár, és azt szeretné, ha egy sem lenne. A természetvédők viszont minden állatot védenének, mi, vadászok pedig e két nézet között állunk.