2024.09.08. 06:55
A poloskák is szenvednek a forróságtól, támadásba lendültek a Jászkunságban
Míg eddig a hidegről a melegre menekültek ősszel, a jelenleg tapasztalható forróság miatt már nyáron a hűvösebb helyeket keresik. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy már augusztus közepén észlelhetőek a lakásokba bejutó poloskák. Idén kevesebben vannak ezek a cseppet sem kedvelt rovarok, de egy új faj is megjelent, a kisebb méretű, zöld színű úgynevezett rőtcsápú vándorpoloska.
Ha ősz, akkor poloskák. Legalábbis így volt eddig. A hűvösebb idő beköszöntével tömegesen jelentek meg a lakások erkélyein, az ablakokban, a házfalakon a bosszantó büdös rovarok, melyek az otthonok melegében próbáltak kitelelni. Idén viszont furcsa módon már augusztus közepétől lehetett észlelni jelenlétület, igaz, nem nagy számban.
Fotó: Illusztráció / Forrás: Pixabay
Idén csökkent a poloskák egyedszáma, egy új faj viszont elszaporodott
– Nem minden évben van ugyanannyi belőlük, mivel ezek a poloskák kifejlett stádiumban telelnek át, és több generációjuk is van. Adott esetben a természetes élőhelyeken egész évben jelen vannak, gyakorlatilag tavasztól őszig, és télen is.
Az ázsiai márványos poloska nem olyan régen jelent meg tömegesen hazánkban, gyakorlatilag kiszorította az őshonos bencepoloskát, ami nagyon hasonló hozzá.
– Egyértelmű, hogy ez a nagyon kedvezőtlen időjárás, a szárazság és a forróság, ezeket a fajokat sem hagyja érintetlenül – adott magyarázatot a jelenségre dr. Tallósi Béla, szolnoki entomológus.
Mint elmondta, az is elég egyértelműen megfigyelhető, hogy három-négy olyan poloskafaj van, ami a lakásokban is megjelenhet nagyobb számban.
A rőtcsápú vándorpoloska szintén zöld, de kisebb a zöld vándorpoloskánál
– Ezek közül korábban az Etiópiából származó zöld vándorpoloska volt ami gondot okozott, leginkább a kertészetekben, ahol nagymértékben károsította a zöldségféléket. Ez a faj körülbelül 10 éve visszaszorulóban van, helyette az ázsiai márványpoloska terjedt el leginkább. Aztán megjelent egy másik mediterrán faj, ami szintén zöld színű, de kisebb, és pirosas színűek a csápjai. Ez a rőtcsápú vándorpoloska, ami a lakásokban elég gyakori volt az utóbbi években – sorolta a szakember.
Mint elmondta, bár most is jelen van mindhárom faj az épített környezetben és a természetes élőhelyeken is, de az egyedszámuk szemmel láthatóan jelentősen csökkent.
Változik a klíma, az marad életben, aki jobban alkalmazkodik
Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy valamennyire visszaszorult a legtöbbek által nem kedvelt sötét színű márványos poloska, és a valamennyivel szebb, és nem annyira tömegesen megjelenő zöld vándorpoloskából lett több, de ez is már legalább 20 éve jelen van Magyarországon. A rőtcsápú viszont csak néhány éve jelent meg nálunk, és szintén a mediterrán területről érkezett.
Ez már szinte mediterrán klíma, sőt, lassan szubtrópusi ami nálunk van, és azok a fajok kerekednek felül, melyek egyrészt jobban bírják a száraz levegőt és a hosszú forróságot, kevésbé érzékenyek a tápnövény választékra, hiszen ilyen szárazságban rengeteg táplálékot jelentő növény eltűnik, és csökken a táplálkozási lehetőségek spektruma.
– A márványos poloskából egyre kevesebb van az utóbbi években, főleg a kedvezőtlen időjárás miatt, de nem fognak eltűnni, és az is lehet, hogy jövőre más lesz a helyzet – hangsúlyozta dr. Tallósi Béla.
Hozzátette, idén általánosságban szinte biztosra vehető, hogy nem lesz olyan tömeges jelenlét a városokban, mint egyes években volt.
A poloskák is szenvednek a hőség miatt, hűvösebb, nedves környezetet keresnek
– Az, hogy már most bejutnak a lakásokba, annak köszönhető, hogy hűvösebb helyet keresnek maguknak. A poloskáknak is van egy olyan tulajdonságuk, hogy menekülnek onnan, ahol nekik nem jó. Ha egy lakókörnyezetben van olyan hely, ahol van számára táplálék, akkor keres egy olyan helyet is, ami hűvösebb, és adott esetben mikroklímában nedvesebb. Tény, hogy a megfigyelések szerint nagyon egyértelmű, hogy jelentősen csökkent az egyedszámuk ebben az évben. Már tavaly is sokkal kevesebb volt,
viszont a másik két fajból, a zöld vándorpoloskából és kisebb méretű, rőtcsápú poloskából annál több van most
– tette hozzá a szakember.
Mint kérdésünkre válaszolva elmondta, a poloskák természetes ellenségei a fémfürkész fajok, melyek a poloskák petéit pusztítják el.
Természetes ellenségük egy nagyon apró, szemmel szinte láthatatlan hártyásszárnyú
– Ezek nagyon pici, akár milliméternél is kisebb, hártyás szárnyú fajok. A darazsak rokonai, jelentős csoportjuk rovartojásokban fejlődik. Ezek elég gyorsan válthatnak egyik poloskafajról a másikra, hiszen a hazai poloskák szinte mindegyikének van fémfürkész parazitája, melyek az adott egyedszám szinten tartásáért felelősek, vagy ebben lehetnek hasznosak. Sok száz fajuk van, eléggé gazdaállat specifikusak, de át is állhatnak az invazív fajokra. Például az amerikai szövőlepke egykor nagy gondokat okozott az országban, de mára szinte teljesen eltűnt a fémfürkészeknek köszönhetően – magyarázta az entomológus.
Nem csak a lakásokba beszökő poloskák okoznak gondot, pusztulnak a tölgyesek
Mint azt dr. Tallósi Béla, szolnoki entomológus hangsúlyozta, a szipókás rovarok, mint inváziós fajok, nem csak a lakásba beszökő poloskákból állnak.
– Bárki láthatja, hogy a tölgyeseink mennyire pusztulnak. Ennek nem csak a szárazság az oka. A kocsányos tölgynek azt a borzasztó, szürke színét, amit egyébként Szolnokon és a környékén is megfigyelhetünk, az Amerikából behurcolt csipkés poloskafaj okozza. Hihetetlen tömegben támadja a kocsányos tölgyet, és a platánt. Tevékenységük nagy klorofilvesztést okoz a fának, így gyengülést is. Olyan tömegben van jelen, hogy egy levélen kis túlzással sok száz, vagy akár ezer egyed is előfordulhat. Ez egy pici, kinagyítva nagyon szép állat, de rettenetesen agresszív és iszonyatosan pusztító jószág, nagyon nagy kárt okoz a környezetben, és az erdőgazdálkodásban is – hangsúlyozta a szakember.
