2022.10.23. 21:11
Szalay-Bobrovniczky: a magyar nemzet katonanemzet
A magyar nemzet katonanemzet, szükséges, hogy ez az üzenet minél több fiatalhoz eljusson, és egyre többen tartsák fontosnak a haza fegyveres szolgálatát – mondta a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Gondolat-jel című műsorában vasárnap.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b, elöl) és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (b2, elöl) a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából tartott központi ünnepi megemlékezésén a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban 2022. október 20-án
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, szükség van arra, hogy a fiatalok értsék "katonanemzet létünket", azt felismerjék magukban és továbbadják a következő generációnak. Úgy vélte, ebben szerepe van a kultúrának, a honvédség saját csatornáin közvetített információknak és a politikusi nyilatkozatoknak is.
Magyarázata szerint
a magyar fegyverrel foglalt hazát és azzal is védte meg, sok évszázados történelmének elemeit nem is nagyon tudja máshoz kötni, mint valamilyen harci cselekményhez.
Emellett a magyaroknak megvan az a képességük, hogy ha már olyan erejű a szabadságvágyuk, akkor föltámad bennük az ősök vére, a harcos vér, és lelöki magáról azt az igát, amelyet próbálnak rájuk rakni - tette hozzá.
A miniszter a katonanemzet létre példaként hozta fel azt is, hogy a Habsburg Birodalomban a tiszteknek harctéri érdemekért 1757 és 1918 között adományozott Mária Terézia rend 1200 tulajdonosának több mint 20 százaléka volt magyar ajkú, miközben a birodalmi tisztek 5-10 százaléka számított magyarnak.
Hozzáfűzte, az arany és ezüst vitézségi éremből ugyanannyit érdemelt ki a 14 magyar lovasezred legénysége, mint a 47 más ajkú ezred tagjai.
"Állítom, a közép-európai régió katonanemzete mi vagyunk, sőt mi, magyarok talán leginkább katonanemzet vagyunk, ha valamilyen nemzet akarunk éppen lenni"
– mondta a miniszter.
Úgy vélte, társadalmi jelentősége van a katonanemzet lét felismerésének és annak, hogy ezen keresztül visszaforduljunk a honvédelem ügye felé.
Rámutatott arra, aki a társadalom iránt érzett felelősségéből fegyvert ragad a családja, lakókörnyezete, hazája védelmére, az valószínűleg a munkahelyén is jól teljesít, a gyermekeit megfelelően, helyes szellemben neveli, nagy és erős az össztársadalmi szerepe, súlya, példája.
A miniszter azt mondta, elkerülhetetlen, hogy a hadseregben szolgálók is felismerjék magukban: ők nem akármilyen nemzet most éppen a kezükben fegyvert tartó egyenruhás munkavállalói, hanem egy régi katonanemzet büszke harcosai.
"Hadsereget építünk, a haderőfejlesztés kellős közepén vagyunk, hiába vásárolunk, gyártunk eszközöket, csodálatos nyugati technológiát, ha nincs olyan katona, aki ezt nem pusztán üzemelteti, hanem magát katonaként fogja fel, és harcolni mer velük, felismerve magában az ehhez szükséges erőt, akkor itt nem lesz honvédelem, mert az a lelki elszántságon múlik"
– fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette:
"ha megtaláljuk magunkban azt, amit katonanemzetnek nevezek, azt az elszántságot, virtust, ami mozgósít lelki értelemben és elrettentő erőt ad a kezünkbe, s azt eszközökkel kiegészítjük, akkor itt valódi, komoly hadsereg lehet".
Utalt arra: Magyarország szomszédságában háború dúl, ebben a megváltozott környezetben azon dolgoznak, hogy "a béke oldalán álljunk".
A békéhez erő kell, a békéhez az kell, hogy "senkinek ne legyen kedve a környékünkre jönni", mert ha igen, akkor megfelelő felszereltségű, létszámú, szellemiségű elszánt katonákkal találkozik
– hangoztatta a honvédelmi miniszter.