Kórházi koszt: Szélesedett a paletta

Tavaszi leves, hatalmas sült csirkecomb, petrezselymes burgonya, banán — ottjártunkkor éppen ezeket a finomságokat adagolták a különleges tálcákra a Hetényi kórház konyháján. Aznap 852 adag étel főtt, közel húszféle összeállításban.
— Igazán jó íze van az ebédnek, nincs okunk panaszra — mesélik a babájukat váró, napok óta kórházban fekvő kismamák. — Nem tudjuk ugyan összehasonlítani, milyen volt korábban az étel, de most finomat és sokat főznek.
Mint ismeretes, a korábbi 300 forint helyett decembertől nettó 550 forint a kórházakban az egy betegre jutó napi nyersanyagnorma. Szintén változás, hogy a normál és könnyű vegyes étrenden lévők számára az ebédnél választékot kell biztosítani, és tízórait is kell adni. De vajon hogyan működtethető ez a rendszer egy akkora intézménynél, mint megyei kórház?
— Nem okozott gondot számunkra az átállás — tudtuk meg Maroska Anikótól, a kórház ápolási igazgatójától —,  a betegek pedig elégedettnek tűnnek. Mindenkivel kitöltetünk egy úgynevezett tápláltsági állapotszűrési lapot, s ez, illetve természetesen a betegsége alapján soroljuk be, milyen étrendet kap. Élelmezési munkacsoport ellenőrzi folyamatosan, hogy az ételek megfelelnek-e a követelményeknek. Ennek tagjai között van dietetikus, ápolási szakember és szakorvos egyaránt. Személyes tapasztalataim szerint egyébként korábban sem volt rossz a kórházi menü, hiszen ugyanezt eszem én is évek óta.
Az egészségügyi intézményekben most már általában reggelivel együtt viszik ki a tízórait. A betegek tehát egyszerre kapják meg, de külön csomagolják számukra, külön feltüntetve, melyik az úgynevezett kisétkeztetés. Ebben a csomagban van joghurt, vagy műzliszelet, vagy túrórudi, vagy gyümölcs, a diétázóknak például háztartási keksz. Ebédnél a nem diétázó betegek választhatnak. Ez úgy működik, hogy az étlapot előre felküldik az osztályra, a betegek bejelölik, hogy mit szeretnének enni, a dietetikusok ezt begyűjtik, továbbítják, és a beteg másnaptól az általa választott menüt kapja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a páciensek többsége nem is tud megbirkózni a kapott adaggal.
A kórházi menüt — ahogy korábban is — dietetikus állítja össze, ő elsősorban a „beltartalomra” ügyel. A normál étlapot az élelmezésvezető tervezi meg, a dietetikusnak ezt kell átalakítania személyre szabottan. Cukorbetegeknél például meghatározott mennyiségű szénhidrátot, máj- és vesebetegeknél fehérjét kell biztosítani, emésztőszervi betegséggel küzdő pácienseknek könnyű, vegyes ételt kell adni, elhízottaknak energiaszegényt. Külön oda kell figyelni a táplálékallergiára is. Egyszóval arra kell ügyelni, hogy mindenki a betegségének megfelelő, változatos, kiegyensúlyozott tápanyag-elosztású ételt kapjon. Biztosítani kell a napi fehérje-, szénhidrát- és zsírszükségletet, ez azonban a fekvő betegeknél jóval kevesebb lehet annál, mint amit a hétköznapokban megszoktak. A normál menü mellett általában könnyű, vegyes, fogyókúrás, cukorbeteg, illetve epe-, máj-, hasnyálmirigybetegek számára előírt diétát állítanak össze.