Régi nagy elődök nyomdokain dolgoznak tovább

– Éppen harminc esztendős múltra tekint vissza a sebészetnek ez a területe a megyei Hetényi Géza kórházban – idézi fel az előzményeket dr. Morvai János, a frissen alakult érsebészeti osztály vezető főorvosa. Az országosan zajló egészségügyi átalakítások egyfajta „hozadékaként” ugyanis immár önállóan végzik munkájukat megyénk legnagyobb egészségügyi intézményében. – Az érsebészet meghonosítása dr. Katona Iván nevéhez fűződik, aki 1982-ben szakvizsgázott, abban az időben, amikor hazánkba begyűrűzött Németországból ez a különálló szakma. Ő nagyon ügyelt arra, hogy kiépítse maga körül az utánpótlást, így kialakult egy saját nevelésű gárda.

Az évek során voltak különböző kezdeményezések, egy darabig önálló részlegként dolgoztak, a teljesen különálló osztály megalakulására azonban csak most, pontosan három évtized múltán nyílt lehetőség. Dr. Morvai János mellett jelenleg dr. Kiss Attila és dr. Petkes Gergely alkotja az érsebészeti osztály állandó teamjét, illetve dr. Kovács Ottó heti egy alkalommal segíti a munkát. A 15 ágyas osztály 10 ápolóval látja el területi ellátási kötelezettséggel a megye érbetegeit, s huszonnégy órás készültségben várják az akut eseteket.

– Az elmúlt két év statisztikái azt mutatják, hogy a sebészeti osztály tevékenységének mintegy harmadát az érsebészeti jellegű beavatkozások teszik ki. Valóban létjogosultsága tehát egy önálló osztálynak. Ráadásul mind a kardiológiai osztályon, az angiológián, illetve a neurológián dolgozó kollégák, mind pedig a kórházban működő Avas Egészségügyi Centrum munkatársai rendszeresen küldik hozzánk az egyes diagnosztikai vizsgálatok során kiszűrt pácienseket, akiknek akár az élete is függhet attól, hogy időben elvégezzük a szükséges beavatkozásokat – teszi hozzá dr. Morvai János.

– Bár köztudott, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik a leggyakoribb halálokot manapság, általában inkább a szívbetegségekre figyelünk és hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyéb érrendszeri bajokról – veszi át a szót dr. Kiss Attila. – Pedig egy nyaki verőér-elzáródás végzetes lehet, ráadásul alattomos dolog, mert sokáig tünetmentes lehet. S az érelmeszesedés vagy éppen cukorbetegség miatt elhaló végtagok megmentése is rendkívül fontos a betegek későbbi életminősége miatt. Kettes progresszivitási szintű osztályként elsősorban ilyen műtéteket végzünk, tehát a nyaki, hasi és végtagi verőerek rekonstrukciós operációja a fő feladatunk. Ennél magasabb szinten csak néhány klinikai centrumban dolgoznak az országban.

Az angiológiai profilú belgyógyászat tevékenysége szorosan összefügg az érsebészettel.

– Valóban egymásra utaltan dolgozunk nap mint nap – mondja dr. Anatolij Kudrjavcev főorvos. – Az angiológiai szakmának szintén évtizedes, pontosabban 30 évre visszanyúló hagyományai vannak a kórházban, dr. Prágai Géza teremtette meg az alapokat. Természetesen az évek során nagyon sokat fejlődött és bővült ez a terület, hiszen a diagnosztikai eszközök folyamatos korszerűsödése egyre tágítja a lehetőségek határait. Jelenleg ötfős orvoscsapattal dolgozunk, s a doppler ultrahangos véráramlás-vizsgálatok mintegy 95 százalékát mi végezzük a megyében. Természetesen a napi munkánkhoz szükséges a gép-műszerparkunk folyamatos fejlesztése. Ebben nagy segítséget jelent, hogy az intézet vezetése a lehetőségekhez mérten maximálisan segíti a tevékenységünket, így a tervek szerint hamarosan új ultrahang-készülék beszerzésére nyílik lehetőség. Ennek alapját az idén rendezett Richter Egészségnap több millió forintos bevétele jelenti, de természetesen komoly összeggel kell még kiegészíteni az adományt.

A 39 ágyas angiológiai osztály fő profilja az érbetegek konzervatív gyógyszeres-infúziós kezelése. A lehető legmodernebb keringésjavító kezeléseket tudják nyújtani, ennek köszönhetően a közelmúltban kiemelt finanszírozású decentrummá nyilvánították az osztályt, elismerve ezzel a Szolnokon végzett munkát. Az infúziós kezelések mellett a katéteres értágítás nyújt lehetőséget arra, hogy időlegesen vagy akár véglegesen kiküszöbölhessék a műtéti beavatkozásokat. Ez elsősorban az operáció esetleges szövődményeit nehezebben viselő idősebb betegek esetében lehet fontos.

Összességében tehát olyan komplex ellátást nyújt a Hetényi Géza Kórház az érbetegek számára – műtéti, diagnosztikai területen és a konzervatív kezelésekben egyaránt –, amelynél magasabb szint csak egyes klinikai centrumokban elérhető manapság Magyarországon. Ez pedig mindenképpen biztató, ha az érrendszeri megbetegedések visszaszorítása a cél.

Kitisztítják, pótolják az ereket

Az érsebészet a verőerek (artériák) és gyűjtőerek (vénák) megbetegedéseit gyógyítja műtéti úton. Az artériák leggyakoribb betegsége az érelmeszesedés, melynek fő kockázatait köztudomásúlag a dohányzás, túlsúly, illetve a túlzott alkoholfogyasztás jelentik. Ez azonban ma még nem gyógyítható. Ezért az érsebészet az e betegség következtében létrejött verőeres szűkületeket vagy elzáródásokat szünteti meg ott, ahol az kritikus keringési elégtelenséget okoz. Ennek két fő módszere van, az áthidalás és az értisztítás. Egy területi ellátást végző érsebészeti osztály beteganyaga általában tehát a következőképpen alakul: a legfontosabb és legnagyobb részt a valamilyen szervet vagy életet veszélyeztető verőeres elzáródásos betegek alkotják (60-70 százalék). A sürgősséggel műtétre kerülő hirtelen elzáródott erekkel érkezettek, akiknél azonnali műtétet kell végezni (éjjel-nappal), mintegy 10 százalékot tesznek ki. A visszeresség miatt műtétre kerülők 20 százalékát adják a beteganyagnak.