Egészségügy: pénzes fiatalok előznek majd be a várólistákon?

— Kata lányom életét köszönhetjük annak, hogy nem vártuk meg, amíg sorra kerül a várólistán — meséli Hegedűsné Klári. A szolnoki nő lánya Budapesten tanul egyetemen, s a fővárosban járta kálváriáját orvostól orvosig. — Közel fél éve kezdődött. Kata állandóan fájlalta a fejét, olykor influenzás tünetei voltak — emlékszik vissza édesanyja. — Többször is járt az ügyeleten, de attól függően, hogy melyik orvos látta, hol azt mondták rá, valóban influenzás, hol pszichológiai esetnek tartották. Végül már a szeme is fájt, akkor egy magánrendelésre vittük el. Az orvos úgy vélte, egy MR-vizsgálat nem ártana, ám a budapesti kórház várólistáján legkorábban kilenc hét múlva kapott volna időpontot Kata. Így végül úgy döntöttünk, hogy inkább kifizetjük a vizsgálat díját, és utólag beigazolódott, hogy jól tettük. A vizsgálóasztalról már rohammentő szállította a lányomat az Amerikai úti idegsebészetre, mert egy — szerencsére jóindulatú — daganatot mutatott ki a gép.

Egy most nyilvánosságra került kutatás adatai szerint a fiatal, jól kereső felnőttek kétharmada várólista helyett hajlandó inkább fizetni a vizsgálatokért. A magasabb jövedelmű, felsőfokú végzettségűek önmagukon kívül gyermeküknek vagy szüleiknek is finanszíroznák a vizsgálatokat. CT- és MR-vizsgálatra a leghosszabb a várakozási idő, amely akár 2-3 hónap is lehet. A megkérdezett betegek körében ez már elfogadhatatlannak tűnik, így a krónikus betegek 35 százaléka igénybe venne fizetős szolgáltatást. A várólistás betegek 63 százaléka igényli is a tájékoztatást arról, hogy a tb-finanszírozott mellett külön térítés ellenében ezek a vizsgálatok rövid idő alatt elvégezhetőek, hiszen akkor el tudja dönteni, akar-e vagy tud-e azért fizetni.
A fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező és felsőfokú végzettségű megkérdezettek között kiemelkedő az igény az egy-két napon belül elérhető MR- és CT-vizsgálatokra. A kutatásból az is kiderül, hogy minél hosszabb a várakozási idő, annál jobban hajlanak a betegek arra, hogy az „ingyenes”, a társadalombiztosítás terhére készített vizsgálattal szemben a térítéses szolgáltatást válasszák. A betegek fele a várakozási idő csökkentése miatt venne igénybe fizetős orvosi szolgáltatásokat, ezzel egyidejűleg úgy gondolja, hogy ezekhez magasabb minőség is társul.

Ugyanakkor a megkérdezett orvosok több mint háromnegyede is hasznosnak tartja azt lehetőséget, hogy térítés ellenében el lehessen végeztetni diagnosztikai vizsgálatokat. Az orvosok többsége úgy gondolja, hogy ezzel rövidül a várakozási idő, hamarabb kézhez kapja a leletet, így gyors diagnózis születik. A felmérés időpontjában az orvosok többsége úgy ítélte meg, hogy a diagnosztikai vizsgálatok esetében az ellátórendszer nem tudja a fellépő igényeket ellátni, a hosszú várólisták miatt növekvő igény lesz a fizetős vizsgálatokra, és úgy értékelte, hogy erre van kereslet. Fontos ugyanis, hogy a legtöbb készüléknek jóval nagyobb a kapacitása annál, amennyi vizsgálatot valóban végez, ám mivel a társadalombiztosító ennyit finanszíroz, a kórházak nem tudnak többet felvállalni. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy nem elég elvégezni a vizsgálatokat, ki is kell értékelni a leleteket. Az intézmények többségében jelentkező orvoshiány miatt pedig erre csak szűk keretek között nyílik lehetőség.

A CT-re, illetve MR-re beutalt betegeket a szolnoki Hetényi Kórházban működő diagnosztikai központ fogadja megyénkben. Vezetője, dr. Péter Lívia úgy véli, valóban van igény rá, hogy végezzenek olyan vizsgálatokat is, amelyet nem finanszíroz az OEP.

— Jelenleg április végére, május elejére tudunk időpontot adni a várólistánkon, így érthető, hogy minden héten akad két-három olyan beteg, aki inkább kifizeti a vizsgálat árát, de nem akar ilyen sokat várakozni. Ennek lehetőségeiről cégünk központjában tájékoztatják. Az árak országos viszonylatban mérsékeltnek számítanak, hiszen az OEP által meghatározott összegeknél legfeljebb néhány ezer forinttal kérünk többet ilyenkor — mondta a főorvosnő.

Szoljon.hu -->