Zsebből-zsebbe - ez megy a kulisszák mögött

– Bele sem merek gondolni, mennyibe kerül majd, hogy a férjemet műteni kell – mondja T.-né Gabriella, akinek vállalkozó férje sürgős műtétre szorul. – Persze ez a kisebbik gond, a lényeg természetesen az, hogy gyógyuljon meg, s nagyobb biztonságban érzem, ha az orvosnak adok egy-két borítékot a vizsgálatok alkalmával. Attól tartok, ha nem adnék, nem törődnének vele annyira, mint így fognak.

A lakosság több mint 70 százaléka véli úgy Magyarországon, hogy a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató reprezentatív felméréséből. A válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, szóba sem kerülne a hálapénz.

A felmérés végeredménye szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás és ellátás, amelyre szükségük van.

A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka úgy véli, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek.
A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy akadnak hagyományosan „hálás” szakterületek – pl. sebészet, szülészet, kardiológia – s vannak olyan orvosok, akik a hálapénzt legfeljebb hírből ismerik. Így például, bár az életünket bízzuk rá, csak a legritkább esetben gondolunk arra, hogy az altatóorvosnak pénzben fejezzük ki a köszönetünket.
A felmérés szerint a válaszadók negyede – 24 százaléka – adott az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. Ezen belül elsősorban a diplomások, a 60 év felettieknél és a magas jövedelmi kategóriába soroltaknál volt nagyobb arányú a hálapénzfizetés.

A válaszadók szerint átláthatóbb és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének.
A jelenleg hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amit ma hálapénzért kell megszereznie: 14 százalékuk sokkal, 12 százalékuk kicsivel kevesebbet adna ez esetben, míg a fennmaradó 9 százalékuk nem változtatna hálapénzadási szokásain, ugyanannyit adna, mint korábban.
A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben magáért az ellátásért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a más tartalmú, többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne.

– Azt hiszem, ideje lenne helyretenni a dolgokat, hogy vajon mi is az a hálapénz, s mit vár el az, aki adja – magyarázza az egyik jó nevű szolnoki nőgyógyász. – Fontos leszögezni, hogy ma Magyarországon ingyenes az egészségügy, ha valaki bejön a kórházba, mindenképpen megfelelő ellátásban részesül, az éppen ügyelő orvosok megfelelően fognak bánni vele. Amikor azonban egy kismama azt várja el a nőgyógyászától, hogy munkaidőn túl, hétvégén, éjszaka, szabadságát megszakítva is rendelkezésére álljon, ha eljön a szülés ideje, úgymond szerződést kötnek egymással. Úgy gondolom, az ezért adott összeg gyakorlatilag az orvos pluszmunkájának a bére, s nem a hála kifejezése. A hálás páciens egy kézszorítással, egy saját kezűleg hímzett terítővel, egy üveg borral is kifejezheti köszönetét. Az előbb említett „szerződésben” viszont azt vállalja az orvos, hogy akár a szabadidejének terhére is törődik a betegével. Valahogy úgy van ez, hogy a szerelő is megkéri a munkájának az árát, ha szilveszterkor hívják ki egy eldugult lefolyóhoz.

Szoljon.hu -->