Ilyet még a régészek sem láttak: ritka kincseket rejtett a karcagi föld – galériával, videóval

– Egy építkezés előtti leletmentő feltárás zajlik azon a bő két hektáros területeken, ahol később épületek állnak majd. A feltárás nélkül elpusztulnának a régészeti emlékek a föld alatt. Az ásatást Ádám Márk és Kelemen Angéla régészekkel és Olajos Csaba technikus kollégáimmal és három brigáddal, nagyjából 25 fővel végezzük, eddig hat különböző régészeti korszak települését tártuk fel – árulta el a helyszínen dr. Mali Péter, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze, aki a régészeti kuriózumszámba menő feltárás további részleteit is megosztotta hírportálunkkal.

Megtudtuk: előfordult már a környéken, hogy értékes leletekre bukkantak, ennyi mindent egy helyen azonban még nem találtak.

– Előfordult már ilyen, de az, hogy egy lelőhelyen ennyi korszak egyszerre legyen jelen, az egészen ritka. A késő bronzkortól, az időszámításunk előtti 16-15. századtól indulva időszámítás szerinti 16. századi, valószínűleg kun településig rejtőznek itt leletek.

Régészeti kuriózum: rengeteg érdekesség került elő 

– A Damjanich János Múzeumban tisztítjuk meg a leleteket, a restaurálásuk és a raktározásuk is ott történik majd. Hétfőn Szepesi Tibor polgármester kérte, hogy egy kiállítást készítsünk Karcagra belőle. Vannak általános leletek:

• kerámia;
• állatcsont;
• őrlőkövek;
• és hasonlók.

Ami az igazi érdekesség volt, az egy császárkori szarmatákhoz köthető fazekasműhely, ami kifejezetten szép, és ritkán találni meg ilyen jó állapotban, mint itt. A vaskor korai időszakához köthetően volt egy tömegsírunk, melyben tíz egyén maradványai voltak. Ezen kívül a késő középkorhoz nagy mennyiségű műhely kapcsolódik, valószínűleg ezen a területen, az egykori falu szélén ilyen gazdasági tevékenységek zajlottak, és még a vaskorhoz, illetve az avarokhoz is igen sok ház kapcsolódik a felszín déli végén. Mint említettem, ami kézzel fogható, azt elvisszük, minden egyes objektumról szöveges leírás, fotódokumentáció, műszaki rajz készül, a geodéták másfél centiméter pontossággal bemérnek mindent, és térkép is készül majd, így legalább papíron és digitálisan tovább él minden, ami itt előkerült. A teljes dokumentáció körülbelül egy évet, a leletanyag feldolgozása pedig éveket vesz igénybe – tette hozzá a szakember.

 Dr. Mali Péter azt is elárulta hírportálunknak, melyik leletnek örült a legjobban.

A leletek egy része már csak papíron létezik ezután

– A késő bronzkorinak, mert az az én korszakom. Az úgynevezett halomsíros időszakból, az időszámítás előtti 16-14. századból gazdag leletanyagokat adó gödrök voltak itt. Ádám kollégám a késő középkor, kora újkorral foglalkozik, ő a 16. századi kun település anyagainak örül, előkerült egy valószínűleg kőből készült keresztelőmedence sarka. Mivel én a munka irányítását végzem, sajnos alig van időm bontásra, de amikor találtunk egy a 16. században eltemetett lovat, akkor a feltárásba én is beálltam.

Azt is megtudtuk a helyszínen, hogy a leletek egy része már csak papíron fog létezni...

– Sajnos, ha régészeti feltárás zajlik, az mindig azt jelenti, hogy az anyag egy része, amit nem tudunk bevinni a múzeumba, elpusztul. Sajnos ez az ára a tudás bővítésének, de a leletmentés miatt elmondhatjuk, hogy egy ilyen feltárás teljes egészében pozitív a tudomány szempontjából.