3 órája
Végrehajtási szabályok: jobban védené a kormány az alacsony jövedelműeket
A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire. A végrehajtási szabályok módosításával a kormány biztosítani szeretné a társadalom alacsonyabb jövedelmű és sérülékenyebb csoportjainak is a szükséges anyagi forrásokat.
Idős pár hazafelé tart újév előtti bevásárlás után az I. kerületi Vérmezőn
Forrás: MTI
Fotó: Jászai Csaba
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.
A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 450 forintot jelent.
A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.
Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.
Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve.
A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 450 forintot jelent. A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.
Hangsúlyozták:
az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.
Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte, ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.
A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.
A kormány 2010-hez képest több mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezményben, a családi otthonteremtési kedvezményben, valamint a babaváró hitelben – ismertette az NGM.
