2 órája
Elképesztő titkokat rejt a Tisza: ezek a rejtélyes maradványok bukkantak elő a mélyből
Az elmúlt években folyóink többféle arcát is megismerhettük. Volt, hogy félelmetesen magasba emelkedtek, máskor pedig szinte a kiszáradás határára kerültek. A forró, száraz időszakok nem egyszer eredményeztek rekordalacsony vízállásokat. A sajnálatos jelenség pozitív hozadéka, hogy régi, különleges dolgok kerültek felszínre, közöttük számos régészeti leletek. Lássuk, milyen csodákat rejt a Tisza!
Egy több száz évvel ezelőtt, különleges kor mementójaként újra és újra előbukkanó török kori fahíd, titokzatos, ritkán látott hajóroncsok, a habokból kiemelkedő rejtélyes szigetek – az elmúlt időszakban sorra számoltunk be hírportálunkon, milyen különleges „kincsek” kerültek felszínre a Tisza és Zagyva alacsony vízállásának köszönhetően. A mozgalmas nyár után érdemes számba vennünk, milyen titkokat is rejtenek csodálatos folyóink!
Fotó: Mészáros János
A török hídtól a stéglábakig: titkok a Tisza mélyéről
A cibakházi sziget többször is valóságos turisztikai látványosság lett ebben az évben. Egészen különleges látványt nyújtott az újra és újra felszínre bukkanó homokpad.
Már azon sem lepődtünk meg, hogy ezen a nyáron is meg lehetett figyelni a szőke folyóban rejtőző, történelmi jelentőségű török kori híd maradványait is a belvárosi híd mellett. Az 1562-ben épült Tisza-híd cölöpjei jól megfigyelhetőek voltak, egy szolnoki egyesület még látványos víz alatti felvételeket is készített arról.
Fotó: Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület
Arról is beszámoltunk, hogy egy ódon stég lábának megmaradt elemei is láthatóvá váltak a szabadstranddal szemben.
A rejtélyes hajóroncsok sem maradtak víz alatt
És persze „felbőgtek” a hajóroncsok is. A két hajómaradvány a Tisza extrém alacsony vízállása miatt ismét megmutatta magát. Az első roncsot még Rigó Gábor, a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium testnevelő tanára fedezte fel az intézmény előtti partszakaszon, még 2015-ben. A másodikat pedig évekkel később fotóriporterünk, Mészáros János vette észre a folyóban, nem messze a másik egykori jármű maradványaitól.
És hogy milyen vízi alkalmatosságok ezek? Úgynevezett bőgőshajók, mely a tizenkilencedik század egyik kedvelt hajótípusa volt. Nevét onnan kapta, hogy orrtőkéje vége egy nagybőgő nyakára hasonlított. A szolnoki dereglyeleleteken már nincs meg a csavart orr. A maradványok a víz alatt töltött hosszú idő ellenére azonban ma is egészen kiváló állapotban maradtak meg a Tisza medrében.
Rendkívüli régészeti leletek kerültek felszínre
Az alacsony vízállás miatt egyébként szeptember első napjaiban az egykori szolnoki várkapu alatt egy középkori kikötő, a Zagyva-torkolat túloldalán pedig a szolnoki malomba őrölni szánt terményeket szállító, modern-kori kereskedelmi kikötő maradványai váltak láthatóvá.
Elképesztő felfedezést tett egy kíváncsi kisfiú
A közelmúltban pedig rendkívüli dologra bukkant egy 12 éves kisfiú Szolnokon, az alacsony vízállású Tisza iszapos partján. Gyurkó Henriknek, a szolnoki Waldorf iskola kisdiákjának értékes kincsei néhány napig a szobája polcán díszelegtek, míg végül a Damjanich János Múzeumnak adományozta e régészeti leleteket.
Fotó: Mészáros Géza
Kijelenthető tehát, hogy valóságos kincseket rejtenek folyóink, különösen a Tisza. Ki tudja, talán legközelebb éppen mi lelünk rá valamelyikre...
