Már egy kis barátja is van az iskolában a génkezelésen átesett Galó Tominak

Ez a nap is eljött hát, becsengettek. És a sok kis elsős közt most ott ült Tomika is. Ezekkel a szavakkal és néhány fotóval adott hírt szeptember 2-án Hornischer Anikó arról az örömteli dologról, miszerint kisfia, Galó Tomi iskolás lett, elkezdte az első osztályt.

A dinoszauruszokról mesélt a padtársának

– Kicsit megszeppenve, de annál izgatottabban várta a mai napot Tomika. Amint megérkeztünk el is kezdett lelkesen mesélni a padtársának a dinoszauruszokról. Nagyon aranyosak voltak. És jó érzés, hogy annyira kedves és segítőkész volt mindenki – számolt be boldogan és kisfiához hasonlóan, izgatottan Anikó.
Az édesanya hozzátette: talán még jobb és megnyugtatóbb érzés volt számára, hogy amikor ment Tomiért a suliba, a kisfiú első mondata az volt, hogy nagyon jó volt az iskolában. 

 – tette hozzá Hornischer Anikó, aki hálával köszönte meg újra mindazoknak, akik „velük tartottak” a hosszú úton.

Az évek alatt nagyon sok segítséget kaptak

Mert bizony nagyon hosszú volt az út. Hírportálunkon is többször beszámoltunk a kisfiú történetéről. Több mint öt éve annak, hogy Galó Tomi megkapta az SMA1-es diagnózist. A szolnoki kötődésű család élete egy pillanat alatt megváltozott, a szülők az első perctől kezdve, minden erejükkel azon fáradoztak, hogy fiuk a legjobb ellátásban, terápiákban részesüljön. A módszerek, terápiák és a rengeteg küzdelem ellenére a kisfiú állapota romlott, a génterápia volt egy utolsó esély a fejlődésre, javulásra. A család gyűjtésbe kezdett, a pénz lassan gyarapodott, de tavaly karácsonykor mégis „csoda történt”, összegyűlt a szükséges hétszáz millió forint, melynek segítségével Tomi megkaphatta a Zolgensma gyógyszert. A kisfiút Dubajban kezelték, állapotában javulást indult, nyár közepén haza is térhetett szüleivel. S a további terápiák mellett végre készülhetett az iskolára.

Galó Tomi iskolás lett és élvezi az új helyzetet

– Tavaly még egyáltalán nem volt biztos, hogy így tudjuk kezdeni az iskolát. És most itt vagyunk. Hálásak vagyunk ezért – írta Anikó, aki néhány nappal korábban már arról is beszámolt, hogy Tomi ismerkedő „tanórán” vett részt a suliban.
– Bevallom, nagyon féltem, hogyan fogadják az osztálytársai, hogyan találja meg a helyét a közösségben Tomika. 

 A tanító nénik hihetetlenül kedvesek voltak. A feladatokban is ügyesen részt vett, mindegyikhez örömmel csatlakozott. Mintha azonnal megtalálta volna a helyét. A saját elmondása szerint pedig már egy kis barátot is szerzett. Remélem így lesz, sok kis barátja lesz – számolt be a boldog édesanya.

Mi sem kívánhatunk mást Tomikának. Legyen nagyon sok barátja, lelje örömét a betűk és számok világában, de legfőképpen gyógyuljon, javuljon és maradjon stabil az állapota. Boldog iskolás éveket, Tomi!