2024.08.13. 06:55
Akár tizenöt év fegyház is járhat érte, mégis rengetegen elkövetik ezt a bűncselekményt
A büntetőfékezés bűncselekmény, amely akár tizenöt éves szabadságvesztéssel is járhat. Ennek ellenére mégis sokan alkalmazzák ezt az úgynevezett "közúti nevelési" formát.
Évek óta súlyosan szankcionálják a büntetőfékezést, a komoly bírság mellett pedig még a jogosítványát is elveszítheti az, aki megszegi a szabályokat. Sokan azonban mindezek ellenére is élnek ezzel a szabálytalansággal.
Nem telik el nap úgy, hogy a hírekben ne halljunk, olvassunk közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatban. Az utóbbi időben slágertémává vált a büntetőfékezés.
A büntetőfékezés nem más mint a legsúlyosabb szándékos közlekedési bűncselekmény azaz a közúti veszélyeztetés.
A büntetőfékezés „intézménye” egyetemes, nem kerüli el Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét sem. Annak ellenére sem, hogy a kérdéseinkre válaszoló Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya közleményében kiemelte, hogy a közlekedés „veszélyes üzem”, ezért egyáltalán nem fér bele, hogy valaki szándékosan is veszélyeztesse mások életét vagy testi épségét a saját sérelme miatt.
– Jász-Nagykun-Szolnok vármegye illetékességi területén nem jellemző, hogy büntetőfékezés miatt eljárás indult volna – tájékoztatott érdeklődésünkre a hatóság.
Saját gyerekét is veszélyeztetve büntetőfékezett az apuka
Szerkesztőségünk azért talált büntetőfékezés miatt vármegyei vonatkozású eseményeket, amelyek következménye büntetőeljárás lett.
Tiszafüreden büntetőfékezés vetett véget egy autós üldözésnek 2021 áprilisában. Egy 31 esztendős férfi sofőr a közlekedési szabályok megszegését felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt követte el. Az illetőt a Szolnoki Törvényszék szabadságvesztésre ítélte.
Ugyanezen év júliusában egy 44 éves férfi és 6 éves gyermeke személyautóval közlekedett Karcag belterületén, a Kórház úton. Az apuka egy körforgalom után, a záróvonalat átlépve megelőzte az előtte közlekedő személygépkocsit. A jogsértő a manővert úgy hajtotta végre, hogy miután megelőzte a személyautót, a forgalmi sávba visszatérve azonnal, féktávolságon belül, indokolatlanul fékezett, ami miatt összeütköztek.
A felhozott korábbi példákon túl mostanában is több hasonló eset kerül a híradásokba.
A büntetőfékezés nem más, mint bűncselekmény
A büntetőfékezés előidézése bűncselekménynek számít a magyar jogrendszerben. De mi is az a büntetőfékezés? Mit tehetünk, ha valaki szándékosan és hirtelen fékez előttünk? Milyen büntetést kaphat közúti veszélyeztetés esetén? A paragrafusok értelmezéséhez dr. Janklovics Ádám büntetőügyvédet és közlekedési szakjogászt kértük fel.
– Közlekedési büntető ügyvédként azt tapasztalom, hogy a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy ennek a cselekménynek súlyos büntetőjogi következménye van.
Az indokolatlanul hirtelen fékező közúti veszélyeztetést követ el, ez pedig a legsúlyosabb szándékos közlekedési bűncselekmény.
– Ha a fékezés szándékos volt, és a sofőrnek csak az volt a célja, hogy a mögötte haladó számára balesetveszélyes helyzetet teremtsen, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye valósulhat meg.
Nem szükséges, hogy baleset történjen, elég, ha a büntetőfékezéssel a sofőr közvetlenül veszélyezteti mások testi épségét.
Ebben az esetben az elől haladó jármű annak ellenére alkalmaz hirtelen fékezést, hogy ezt nem indokolja semmilyen közlekedési helyzet. További feltétel, hogy a veszélyeztetésnek, azaz a fékezésnek alkalmas kell lennie arra, hogy közvetlen veszélynek tegye ki mások életét, testi épségét, ezzel veszélyeztetve a mögötte haladó jármű utasait. A hangsúly a közvetlen veszélyen van, itt ugyanis annak van jelentősége, hogy a baleset elkerülése a másik vezető lélekjelenléte, rutinja miatt nem következik be – hangsúlyozza a közlekedési szakjogász.
Vadas Attila, a szolnoki Sprint Autósiskola vezetője, oktatója elöljáróban azt nem érti, hogy miért kell a büntetőfékezést alkalmazni a sietős, türelmetlen autósnak, ha már egyszer megelőzte az előtte haladó járművet. Másrészt, véleménye szerint az agresszív sofőrök részéről eddig is jelen volt a büntetőfékezés a közlekedésben, de mivel egyre több autóban van már fedélzeti kamera, így most jobban előtérbe kerültek. A tanulóvezetők büntetőfékes „megleckéztetésére” azonban nem talált példát, esetükben a hosszan tartó kürtölésig és az ökölrázásig jutnak el a nyugtalan, ideges járművezetők.
A büntetőfékezés nem KRESZ-barát cselekmény
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának közleménye a vonatkozó rendelkezést említi:
* A büntetőfékezés közúti veszélyeztetésnek minősül, hiszen ezt a KRESZ szabályainak szándékos megszegésével teszik meg az autósok.
* Közúti veszélyeztetést követ el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. Ez már bűncselekménynek számít, és három év szabadságvesztés is járhat érte.
* Ha viszont a veszélyhelyzet előidézésén túl a cselekmény súlyos sérülést, maradandóságot, vagy netán halált okoz, ez a büntetési tétel megnő.
A büntetőfékezést nehéz bizonyítani
A veszélyhelyzetet előidézőnek rendőrök a helyszínen elveszik a vezetői engedélyét, további szankciókról viszont a bíróság dönt, ami lehet határozott időre történő járművezetéstől eltiltás, de súlyosabb esetekben vagy különösen agresszív jogsértésnél a járművezetéstől való végleges hatályú eltiltást is alkalmazhatnak. Mint minden más bűncselekmény esetén, a bíróság pénzbüntetést is kiszabhat.
A büntetőfékezést nehéz bizonyítani, hiszen nyilván két állítás áll szemben egymással, ilyenkor a rendőrök munkáját a fedélzeti, közterületi és térfigyelő kamerák segítik és bizonyítékul szolgálnak a büntetőeljárás során.
A Büntető Törvénykönyv rendelkezései:
* 234 § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
* A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.