Holokauszt 80: évtizedekkel ezelőtti tragédiára emlékeztek Kunszentmártonban – galériával

A Holokauszt 80 országos programsorozat részeként nagyszabású rendezvény tartottak Kunszentmártonban csütörtökön. Előadások, kiállítások, könyvek segítségével mutatták be a zsidóság jelenlétét és mindennapjait Kunszentmárton mezővárosában és a Tiszazug községeiben a 18-19. századi beköltözés, a társadalmi beilleszkedés évtizedein keresztül a kirekesztés évein át a deportálásig. A rendezvény fő céljaként tűzték ki, hogy éreztessék a vidékről mára eltűnt zsidóság, hogyan járult hozzá a térség gazdasági és kulturális életének fellendüléséhez.

A Holokauszt 80 országos programsorozathoz csatlakoztak Kunszentmártonban

A programok a Szabó Gyula Művelődési Központban kezdődtek, majd a Kaszinóban, végül a zsinagógában folytatódtak.

– Kérdéseket vetnek fel a nyolcvan évvel ezelőtt történtek. Szerettünk volna a zsidóságról valamit beemelni a közösségi emlékezetbe – mondta nyitószavában dr. Barna Gábor, a  „Köttön Vezér” Honismereti, Hagyományőrző és Városvédő Egyesület elnöke.

Holokauszt 80 kunszentmártoni rendezvények helyszínei térben és időben lépésről lépésre követték a helyi zsidó közösség életét. A Szabó Gyula művelődési házban konferenciát tartottak, a közösséget vezető értelmiségiek életét bemutató kiállítást a kaszinóban nyitották meg, a zsinagógában hitéletre, megsemmisülésükre emlékeztek.

A résztvevők soraiban egy maroknyi kunszentmártoni zsidó leszármazott is helyet foglalt.

Eljött az idő, hogy az emberek szabadon vállalhassák hitüket

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vállalta a fővédnökséget, levelet küldött, melyet a helyszínen dr. Barna Gábor a megnyitó részeként olvasott fel.

– Már sem Kunszentmártonban sem a térség településein nem élnek zsidók. A rendszerváltással viszont eljött az idő, hogy az emberek újra szabadon vállalhassák hitüket, nemzeti elkötelezettségüket. 1990 után az emlékezetpolitika is megváltozott. Új megvilágításban beszélhetünk a holokausztról, kiállítások, könyvek, konferenciák emlékeztetnek a múlt részleteire, erre emlékezni és emlékeztetni kell – fogalmazott.

Wenner-Várkonyi Attila, Kunszentmárton polgármestere köszöntőjében kiemelte, a településen egykor élő zsidó közösség soraiból kiválóságok kerültek ki, néhány élettörténetet felelevenített.

– A vidéki zsidóság szinte teljesen megsemmisült. A zsinagógában jelölték ki a gettót, a 191 kunszentmártoni zsidót költöztettek be ide, majd elszállították őket. De az egykor itt élt emberekről nem lehet csak számadatokként beszélni. A közösség megbecsült tagjai voltak, kiváló kereskedők, orvosok és számos más hivatás kiválóságai – foglalta össze.

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő hozzátette: a fiataloknak, felnövekvő generációknak át kell adni a tudást, legyenek tisztában azzal, hogy mi történt a negyvenes években.

„A huszadik század az emberiség legtragikusabb évszázada volt”

Dr. Fürjes Zoltán, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár szerint az emlékezés lehetőséget ad arra, hogy a múlt eseményeit tényszerűen felidézzük, az általuk keltett érzelmeket megélhessük, feldolgozzuk.

– A megemlékezés garanciája lehet a megelőzésnek. Szükséges, hogy alkalomról alkalomra munkát fektessünk a visszaemlékezésbe. A huszadik század az emberiség legtragikusabb évszázada volt, egyszerre volt jelen a közösségépítés és -pusztítás – magyarázta.

Nincs olyan család ma Magyarországon, amelyik ne csonkult volna meg a huszadik században.

– Nekem nem adatott meg hogy akárcsak egy nagyszülőmet ismerjem, kevésen múlt, hogy nem végezték ki édesapámat. Az én példám csak egy csepp a tengerben, még csak nem is a legtragikusabb – mesélte a személyes történetét.

Amit Európa a zsidósággal tett, az tragikusan egyedülálló. A helyettes államtitkár fontosnak tartja az országszerte tartott megemlékezéseket, ez adja a megújulás erejét a zsidóságnak.

– Az ilyen alkalmak a közös múlt megismerésével segítik az egymás felé fordulást. A rendezvény egy közösség történetét mutatja be, ezzel segíti a megismerést, egymásra találást, az együttélést – hangsúlyozta.

Számos programelemmel emlékeztek a zsidóságra

A program a művelődési házban előadásokkal folytatódott, majd megnyitották Az együttélés mindennapjai- zsidók Kunszentmártonban és a Tiszazugban című tárlatot a Kaszinóban, mely a kunszentmártoni és a környékbeli zsidó családok mindennapjait mutatja be, a tárolókban pedig a zsidó vallás tárgyai, eszközei, könyvei láthatók.

Néhány órával később a zsinagógában bemutatták Dankó István „Itt pihenj, leányom, hajnalhasadtáig…” A kunszentmártoni és tiszazugi zsidó közösségek emlékezete című könyvét. A szerzővel dr. Barna Gábor, a kötet szerkesztője és Róna Tamás főrabbi beszélgetett. Az egész napos program, valamint a kiállítás megrendezése a „Köttön Vezér” Honismereti Egyesület és a Magyarországi Zsidó Közösség Közalapítvány (MAZSÖK) közreműködésével valósult meg.

Leleplezték az emléktáblákat

A zsinagógába szervezett délutáni programok sora az önkormányzati megemlékezéssel folytatódott. Az áldozatokért imádságot mondott  Róna Tamás főrabbi és Fekete László, a budapesti Dohány utcai zsinagóga főkántora. Az eredeti helyükre visszahelyezték az emléktáblákat, melyekről korábban már beszámoltunk. A Kunszentmártonban élő Szaszkó Antal és Jokity Zita karolta fel az emlékek sorsát. Felmerült ugyanis bennük, hogy miért nem tudnak többet azokról, akiket a tiszazugi városból hurcoltak el 1944-ben. Kiderítették, hogy a budapesti Kozma utcai zsidó temetőben lehetnek azok a táblák, melyekkel emléket állítottak egykor azoknak, akiket elhurcoltak. Közel egy évig húzódott, mire mindent elintéztek. A táblákat visszaszállították Kunszentmártonba, a Holokauszt 80 program részeként a zsinagógában le is leplezték azokat.

– Városunk életében – túlzás nélkül állíthatom – történelmi jelentőségű volt a csütörtöki nap, az egykori zsinagógában közösen megélt, átélt pillanatok – fogalmazott az esemény kapcsán Wenner-Várkonyi Attila polgármester.

Jokity Zitától megtudtuk, országosan is egyedülálló, hogy az emléktáblák visszakerülhettek abba a városba, ahonnan évtizedekkel ezelőtt elszállították. Korábban úgy nyilatkozott, a kunszentmártoni mellett legalább 20 másik település táblái is ott hevernek a Kozma utcai temetőben.