Nem is sejtenénk mennyi történelmet rejt egy darab kenderesi tégla

– Honnan jött a téglagyűjtés? – kérdeztük tőle.

– Mindig is gyűjtöttem valamit, bélyeget, sörösdobozokat vagy éppen a Mozaik regényújságot, amelynek jó néhány száma a mai napig megvan. Iskolásként kedvenc tantárgyam a történelem volt, és a gyűjtőszenvedély is hajtott. Civilben egy olajipari cégnél dolgozom, de előző budapesti munkahelyem, egy környezetvédelmi cég tette lehetővé, hogy igazi hobbivá váljon a téglagyűjtés. 

– Az akkori főnököm volt a témafelelős, aki egy budapesti mentesítés során kérte, hogy vigyek neki téglát a bontásból. Fel is vittem azokat az irodába, és akkor egy mesevilág tárult elém. Megmutatta, milyen szépen be lehet építeni a különféle címeres, jeles fajtákat akár bárpultba, konyhafalba, kerítésbe vagy épp kemencébe. A következő alkalommal már magamnak is szedtem ki a kupacból pár téglát, az első egy gyáros, Rost Ottó terméke volt. Mindez 2008-ban történt. A régi téglák üzenetet hordoznak magukon, a szép jelek, koronák, keresztek, évszámok, kanyargós betűk szépsége elkötelezett gyűjtővé tett. A kenderesről származókkal elfogult vagyok, az itt talált téglákon keresztül szeretném megmutatni gazdag történelmünket, a jelentős uradalmi családok históriáját. Megbeszéltem Mikola Istvánné könyvtárvezetővel, hogy gyűjteményemből kiállítást készítek a könyvtárba, hogy az iskolások és az érdeklődők is megnézhessék, milyen csodák készültek itt egykoron. 

– A rájuk rótt jelek lehetnek katonaiak, keresztek, évszámok, de akár települések nevei is szerepelhetnek rajtuk. A rangjelölő koronák is megjelennek, mint a nemesi, a grófi, a bárói és a hercegi. A téglavetőmesterek monogramjai is megjelennek a téglákon, de népi motívumok, különböző mozgalmi jelképek is. Időközben megismerkedtem a karcagi Kovács György Tiborral, és 2010-ben én is beléptem a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesületébe, amely a történelmi Magyarország bélyeges tégláinak felkutatását tűzte ki célul. Évente két találkozót tart az egyesület. Tavaly Karcagon jártunk, ahol az előadások a már megfejtett téglajelekről és a hozzájuk kapcsolódó történetekről szóltak – folytatta.

– A főnöke hatására beépítette már a tégláit?

– Nem, bár megnéztem Berekfürdőben S. Kovács László gyűjtő „tanúfalát”. A nagylányom, Lillus Törökszentmiklóson él, Viktor fiam Kenderesen, de ők nem ekkora leletmentők. Én viszont annak tartom magam, hiszen ezek a bélyeges téglák múltunkról is mesélnek. 

– Mit adott a másfél évtized téglagyűjtése?

– Testközelbe hozta a történelmet. Nem is gondolná az ember, hogy egy egyszerű téglajel mi mindenről árulkodik. Ahogy kutatja őket az ember, különleges információk birtokába jut. Egyfajta nyomozás ez, melynek során új adatokra lelhetünk. Így sikerült például Kenderesen is utánajárnom egy érdekes dolognak. A téglás Geisz família történetéről tíz év alatt sok adatom lett arról, miként kerültek ide, mi az, amivel vagyont szereztek, mivel tudtak kiemelkedni, s elérni azt, hogy tudjanak téglát vettetni, épületet építeni. Érdekes egyébként, hogy fiatalon ugyan kőműves édesapám mellett sok bontott téglát megfogtam, de akkor azok még nem érdekeltek, kellett hozzá a főnököm, aki rávezetett engem az értékmentő gondolkodásra.