Válságban a mézpiac

2023.08.09. 13:55

Reménytelennek tűnik a méhészek helyzete, megoldásokat sürgettek Jászberényben is

Egyre kilátástalanabb a hazai és az európai méhészek helyzete. A méhészágazat a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb válságát éli – hangzott el a XXXV. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó szakmai fórumán Jászberényben. Soha nem látott piaci problémák sújtják az ágazatot, mivel gyakorlatilag összeomlott a nagybani piac.

Illés Anita

Az ország számos pontjáról érkeztek méhészek a szakmai előadásokra. A fórumon az ágazati aktualitásokról, a mézpiac helyzetéről is szó volt

Fotó: Pesti József

Az Ifjúsági Házban tartott szakmai találkozó egyik kiemelt témája volt a mézpiac aktuális problémáinak elemzése. 

– A rendszerváltás óta a legnagyobb válságát éli a magyar és az európai uniós méhészeti ágazgat – kezdte előadását Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. 

Az elmúlt egy évben számos negatív változás történt: az orosz-ukrán háború gazdasági következményei, az évszázad aszálya, az infláció és az ellátási gondok a méhészeti ágazatot is súlyosan érintik.

– A mézpiacot sújtó problémák ebben az évben teljesedtek ki. A nagybani mézpiac gyakorlatilag összeomlott, a kereslet egyértelműen csökkent Magyarországon és az Európai Unióban is, a felvásárlási árak visszaestek. Minden túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy a magyar méhész szemszögéből nincs nagybani piaci – hangsúlyozta az OMME elnöke. A méhészek egy része nem tudja eladni a mézet. Aki értékesíti, az a kiadásait kapja vissza, vagy még azt sem. A szakember reménytelennek nevezte a helyzetet, különösen a főállású méhészeknél.  

Bross Péter, az OMME elnöke a mézpiacot sújtó válság okairól beszélt előadásában
Fotó: Pesti József

– Minden egyéb ágazati problémát háttérbe szorít a nagybani piac okozta elkeseredettség. Mindenkiben felmerül a kérdés, hogyan tovább, van-e tovább. A válaszom erre az, ha ismerjük a problémát kiváltó okot, okokat és azokra létezik szakmai válasz, melyek megoldására van politikai akarat, akkor van tovább – tette hozzá Bross Péter.

Előadása során többször kiemelte, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is nagy a baj, többek között a francia, az osztrák, a román méhészek is küzdenek. A tavalyi termés egy részét még nem tudták eladni a méhészek, mert az uniós felvásárlók és kiszerelők főként az olcsó ukrán és kínai mézet vásárolják fel. 

Az ukrán és a kínai méz kiszorította az EU-ban megtermelt mézet a piacról.  

– Az Európai Unióval, mint a világ második legnagyobb mézfelvevő piacával van gondunk. Van baj a magyar piacon is, de nem ettől érezzük ezt a világvége hangulatot. A magyar méhészek export mézének 85 százalékát Olaszaszországba, Németországba, Franciaországba és Ausztriába adtuk el. Exportunk ezekbe az országokba az elmúlt években csökkent – mutatott rá Bross Péter. Az OMME elnöke kiemelte, hogy két év alatt, 2020 és 2022 között másfélszeresére nőtt a kínai import az Európai Unió területén. A gondokat tovább fokozza, hogy az uniós mézimport több mint felét kiadó Kínából származó mézek többsége hamis.  

Az Európai Bizottság mézvizsgálatába bevont mintákból kiderült, hogy a kínai méz közel 80 százaléka, az ukrán méz 17 százaléka hamis.

– Egyértelmű, hogy csak a jogszabályoknak nem megfelelő méz ellen léphetünk fel. Meggyőződésem, hogy alapproblémánk a kínai mézhamisítás, a kínai hamis méz. Ha ezt nem sikerül megállítani, akkor a magyar és az európai méhészek tönkremennek. A megoldás Brüsszelben, az illetékes bizottság kezében van – osztotta meg véleményét az egyesület elnöke. Az ágazat szereplői uniós szinten megoldásokat sürgetnek a helyzet kezelésére. 

Vegyes képet mutat az idei méztermés  

A jászsági méhészek életét is megkeseríti a mézpiac válsága. 

– Jelenleg a mézfelvásárlással van a legnagyobb problémánk. Az Európai Unió feloldotta az ukrán mézekre vonatkozó vámot, ezért azokra a piacokra, ahová eddig a magyar mézet értékesítettük, most az olcsó ukrán mézet viszik inkább. A hordós értékesítés nehézkes, sőt időszakonként lehetetlen – számolt be tapasztalatairól Molnár Klaudia, a Jászsági Méhész Egyesület elnöke. 

Mint mondta, az idei méztermés a Jászságban vegyes képet mutat. A repceméz a megszokottól eltérően nagyon gyenge lett. Az akác komoly fagykárt szenvedett, ezért gyenge lett a termés. A napraforgó mézelése viszont elég jól sikerült.    

A piaci nehézségek kezeléséről egyeztettek

A méhészeti ágazat szereplői hétfőn megbeszélést folytattak dr. Nagy István agrárminiszterrel Budapesten, az Agrárminisztériumban.

– Nem hagyjuk magukra a méhészeket! Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az agrárium legkisebb ágazatának szereplőit támogassuk. A piaci nehézségek kezelése érdekében tartottunk megbeszélést hétfőn az ágazat szereplőivel az Agrárminisztériumban. Az egyeztetésen szóba kerültek az értékesítési kihívások, a mézjelölési szabályok és a méhészek versenyképességnek megőrzése is. Ne feledjük, a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű mind a fogyasztók, mind pedig a méhészek védelme! Az Agrárminisztérium kiemelt segítséget nyújt a méhészet számára a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó támogatási időszakában, valamint a nemzeti támogatási rendszerben egyaránt – írta az agrárminiszter.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában