A sokoldalú Brüsszel: tanulmányúton vehetett részt szolnoki szerkesztőségünk egyik munkatársa

Címkék#Brüsszel # Europe Direct #Európai Unió (EU)#NATO #lehetőség

A szolnoki Europe Direct – közvetítőként – megtisztelő felkéréssel fordult megyei napilapunk és hírportálunk szerkesztőségéhez, amely által munkatársat delegálhattunk egy rövid idejű tanulmányútra Brüsszelbe. A lehetőséget az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete ajánlotta fel az ország regionális médiumai, azaz vidéki újságírói számára. A belga fővárosban jártunk...

Mészáros Géza

Fotó: Mészáros Géza

A felajánlást elfogadva volt szerencsénk Belgium és Flandria fővárosában, az Európai Unió és a NATO székhelyén egy intenzív, másfél napos programban részt venni egy tizenöt fős magyar újságírócsoport tagjaként.

Brüsszelben manapság igencsak zavarodott a hangulat. A többtényezős problémakör okozta vegyes érzelmeket rendre heves forrongások kísérik. A brüsszeli repülőtéren a katari labdarúgó-világbajnokságon ideje korán leszereplő belga futballválogatott tagjai fogadtak bennünket, igaz, jókora kartonfigurák formájában. A fekete-sárga-piros trikolór alatt szebb reményeket dédelgető helyi nemzeti csapat focistáival egyébként az országban lépten-nyomon, úton-útfélen szembetalálkozunk.

Hazard és társai végső győzelmet sejtető arcképei kirakatokban, plakátokon, hirdetőoszlopokon és tömegközlekedési eszközökre festve még most is magabiztosságot tükröznek, pedig már a csoportkörben búcsút intettek a jó szereplésnek.

Tulajdonképpen az egyre tüzesebb lázongások egy részét is a futball-labda pattogása váltja ki. Például, miután Marokkó 2-0-ra megverte a belga csapatot, zavargások törtek ki a belga fővárosban, Brüsszel központjában. A balhékat, kocsiborogatásokat, gyújtogatásokat a városban nagy számban élő marokkói és szimpatizáns afrikaiak kezdeményezték, szilárd identitásukat bizonyítandó, egyfajta erődemonstrációt tartva az Afrikában hosszú évekig gyarmatosítóként megjelenő felsőbbrendűség számára. A brüsszeli marokkói közösség hasonló káoszt okozott egyébiránt, amikor az egyeneskiesésben tizenegyesekkel a fekete kontinensen egykoron ugyancsak kizsákmányolóként fellépő Spanyolország jelenkori futballcsapatát is kiejtették.

A belgiumi állampolgárként nyilvántartott afrikaiak dühkitöréseket azonban nem csupán a győzelmi eufória váltja ki manapság országszerte. A királyság gyarmatosító múltját és a jóvátétel lehetséges módozatait vizsgáló bizottság két és fél év tanulmányozás után a közelmúltban héten hozta nyilvánosságra azon javaslatait, amelyek szerint Belgiumnak el kell ítélnie egykori gyarmatosító múltját.

Az ajánlás szerint a királynak, Fülöpnek, valamint a szövetségi kormánynak bocsánatot kell kérnie a belga állam egykori tetteiért.

A munkacsoport egy részének az a meggyőződése, hogy az egykori gyarmatosító hatalmas károkat okozott az afrikai országok gazdaságában és társadalmában. Számszerűsíthetőnek vélik a rabszolgák milliói által végzett kényszermunka-órák számát vagy a gyarmati múltat bemutató belgiumi múzeumok bevételeit, sőt a gyarmatokról elhordott kiállítási tárgyak értékeit is. A hajdanán Belgiumba (is) elhurcolt afrikai bennszülöttek többgenerációs leszármazottai ettől a bejelentéstől az öntudatukra ébredeznek…

Másrészt a napokban kezdődött a 2016-os brüsszeli terrortámadások pere. Ismeretes, hogy hat évvel ezelőtt az Iszlám Állam terrorszervezet öngyilkos merénylői három pokolgépet robbantottak fel a belga fővárosban. A most kezdődő büntetőügy pedig a Brüsszelben élő egyes radikális muszlimközösségek haragját váltja ki.

Ilyen helyzetben érkeztünk meg és hallgattunk meg szakmai előadásokat két munkanapon keresztül Brüsszelben, az Európai Bizottság jellegzetes, csillag alakú központi épületében, a Berlaymontban, illetve a Charlemagne-ben.

A prezentációk az Európai Unió és intézményeinek felépítményéről, a klímasemlegesség útjára lépő EU jövőjéről, az orosz agresszióról és az ukrajnai háború európai hatásairól szóltak. Továbbá a különböző témakörökben megnyilvánuló magyar álláspontokról, az unió és tagállamainak jelenlegi gazdasági helyzetéről, illetve várható kilátásairól, valamint a különböző platformok alatt működő médiumokat és a közösségi oldalakat érintő kibertámadásokról, szándékos félretájékoztatásokról, dezinformációkról.

Volt alkalmunk Peter Stanónak, az EU külügyi és biztonságpolitikai főszóvivőjének és Újvári Balázsnak, az Európai Bizottság költségvetésért és humán erőforrásokért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős szóvivőjének is kérdéseket feltenni. Utóbbi kommunikációs szakember egyébiránt másnap nemzetközi sajtótájékoztatón válaszolt azon felvetésekre, miszerint az Európai Bizottság későbbre halasztja a döntését a Magyarországot érintő 7,5 milliárd eurós felfüggesztési javaslatról.

A napi hivatalos programok után a magyar újságírócsoport Brüsszel szimbolikus látnivalóit is megtekintette. Az egyébként hatalmas uniós negyed jellegzetes épületei és gigantikus szállodasorai között sietve gyalogló öltönyös, kosztümös politikusok hivatalnokok és asszisztensek látványa igen egysíkú. A szürkeséget kortalan, de sportos bringások hada színesíti, lelkesen kerekezve a monumentális buildingek mentén jól kiépített kerékpárút-hálózaton. Az uniformizált munkavállalók egyébként délutánoktól csapatostól ülnek be különböző éttermekbe, pubokba, csapokba, de csak olyanokba, ahol a foci-vb izgalmait kivetítőkön követhetik, és a kedvükre való ételekkel, főleg italokkal nyugtatják.

Brüsszel turisztikai látványossága a főváros főtere, az óvárosi Grand-Place. Az egykori céhek épülete körül minden náció megfordul, itt kaphatók (leginkább) arab árusok kínálta eredeti belga csokipralinék és gyümölcsös sörök. A tér közepén, a városháza szomszédságában advent idején felállított méretes jászól és karácsonyfa állítja meg röpke pillanatra az idegenforgalmi hangyasereget.

És a szintén a közelben található a csoportosulásokat lenyűgöző Manneken pis, azaz a pisilő fiú, valamint a termetével is lenyűgöző Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház épülete.

A hazafelé tartó éjszakai repülőutat követő landolásnál derült ki, hogy a meglepetéseket meglepetésekre halmozó marokkói futball-válogatott a portugálokat „kapta meg” a negyeddöntőben. Azokat a portugálokat, akik ugyancsak rendelkeztek afrikai gyarmatokkal. Jajj neked Brüsszel!