2022.11.27. 06:55
Országosan egyedülálló tárlatot nyitottak meg Kunszentmártonban
„Meghurcoltak”- áll a kunszentmártoni egykori úri kaszinójának bejárata felett lógó cégéren. A napokban nyitották meg azt a tárlatot, amivel a kuláknak bélyegzettekre és a Budapestről kitelepítettekre emlékeznek a tiszazugi városban. Az évek alatt összeállt tárlati anyagot prof. dr. Barna Gábor, a „Köttön Vezér" Honismereti, Hagyományőrző És Városvédő Egyesület elnöke gondozta.
Latorcai Csaba, miniszterhelyettes a negyvenes-ötvenes éveket meghatározó kommunizmus pusztításáról is beszélt a kiállítás megnyitón
Fotó: Szabó Ferenc
Meghurcolt családok keserű sorsát mutatja be a kunszentmártoni kaszinó épületében kialakított tárlat. Nevek, fotók hirdetik a kulák megbélyegzettek és a budapesti kitelepítettek történeteit. A kiállítást hosszas kutatómunka előzte meg. Prof. dr. Barna Gábor, a „Köttön Vezér" Honismereti, Hagyományőrző És Városvédő Egyesület elnöke korábban hírportálunknak elmondta, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság segítségével szeretnék a negyvenes ötvenes évek emlékeit hang-, film-, és képanyagon elérhetővé tenni.
Wenner-Várkonyi Attila polgármester a csütörtökön tartott hivatalos megnyitón kiemelte: nemcsak Kunszentmárton, hanem Magyarország szempontjából is történelmi jelentőségű, amit a „Köttön vezér” egyesület hozott létre az egykori úri kaszinó épületében.
Országosan az első emlékhely és kiállítás, mely a kulák üldözötteknek és kitelepítetteknek állít emléket.
A kommunista diktatúra áldozatai közül sokan vagy életüket vesztették a megtorlások során, vagy egész életükre megnyomorították őket. A szocialista érában ezt a korszakot mélyen elhallgatták, sőt tilos is volt beszélni róla.
– Generációk nőttek fel úgy, hogy tudomásuk sem volt a szörnyűségekről – mondta.
Az egyesület célként tűzte ki az emlékhely berendezését, a kiállítás helyi és térségi kutatásokra épít.
Fotós: Szabó Ferenc
– A bemutatott dokumentumok, képek rádöbbentik az embereket arra, hogy érezzék ez a mi közösségünkkel is megtörtént, valós történelmi eseményről, valós tragédiáról van szó, ami elődeink életét megváltoztatta. Nemcsak emlékezés, hanem tisztelet is, mert a családok nem engedték, hogy sárba tiporják őket, a kilátástalanságban is ott volt a hit, a gazdag kulturális tőke, amit szüleiktől, nagyszüleiktől örököltek – tette hozzá.
A kiállításnak helyet adó egykori kaszinóépület is hamarosan visszanyeri régi fényét, nemes céllal született újjá.
Latorcai Csaba miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár a negyvenes ötvenes évek társadalmát meghatározó hangulatot szemléltette beszédében.
– November 25-ét emléknappá nyilvánította az Országgyűlés. Emlékezve arra a mintegy nyolcszázezer honfitársunkra, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára vagy a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján száműztek. Az Országgyűlés támogatja az emlékművek állítását, kiállítások szervezését, oktatási anyagok készítését, amellyel a kommunista diktatúra idején elhurcoltakra emlékeznek – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte: a félelem és rettegés évtizedei voltak azok Magyarországon, az emléknap és emlékhelyek nem hagyják, hogy elfeledjük milyen elképesztő pusztítást végzett hazánkban is a kommunista terror.
A bemutató anyaga a negyvenes ötvenes évek társadalmi életét idézi fel, kuláknak bélyegzett kunszentmártoni és a budapestről a városba kitelepítettek szenvedéseit mutatja be. Kettétört emberi sorsok, befejezetlen életek, tragédiák állnak mementoként a országosan milliósra becsült számok mögött.
– Aki a mában úgy él, hogy nem tanul vagy nem akar tanulni a múltból, az nem méltó arra, hogy megérje a jövőt. Ez a kunszentmártoni kaszinóban megvalósult kiállítás emléket állít és példát mutat az utókornak. A bemutatott személyek emberek maradtak, minden körülményben – zárta gondolatait a miniszterhelyettes.
A délután a kutatás során megismert dokumentumokból összeállított emlékműsorral folytatódott, majd Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke tartott szakmai megnyitót. Végül a helyszínen Berta Tibor katolikus, Jákob Péter protestáns tábori püspök és Róna Tamás főrabbi meg is áldotta a kiállítást.
