Szenzációs leleteket rejt a föld Surjány határában

Gazdag szarmata falut, emellett avar, illetve honfoglalás kori sírokat is találtak a Damjanich János Múzeum régészei az M4-es gyorsforgalmi tervezett nyomvonalán. A Törökszentmiklóshoz tartozó Surjány melletti kunhalomban eddig már több, mint harminc sírra bukkantak a szakemberek. Ezekben avarkori lovasíjászt és honfoglalás kori idős asszonyt is találtak, mindkettőt a kor szokásának megfelelően a lovaikkal temették el. 

– Ez egy körülbelül nyolcvan méter átmérőjű kunhalom, melyet kurgánnak, azaz sírhalomnak is neveznek – mutatta a félig kiásott dombot a Surjány melletti szántóföldön dr. Mali Péter, a Damjanich János Múzeum régésze. Mint mondta, a gyorsforgalmi utat építtető NIF Zrt. megbízásából a június utolsó hetében kezdődő ásatáson először egy szarmata falu nyomaira bukkantak, amely igen gazdag volt római kori leletekben. Ez már önmagában is ritkaságnak számít, de az igazi  meglepetés csak ezután következett. A szarmata gödrök között avarkori, illetve honfoglalás kori temetőt is találtak.

– Maga a halom nagyjából négy és fél-ötezer éves. Erre épült a szarmata falu, körülbelül ezernyolcszáz évvel ezelőtt. A kora avar sírok nagyságrendileg ezernégyszáz, a honfoglalás koriak pedig ezer-ezeregyszáz évesek – helyezte el a leleteket időrendben a szakember. Mint mondta, a feltárt szarmata település nem volt nagy kiterjedésű, viszont gazdag lehetett, mert nagyon sok római kori leletanyagot találtak a területén. Mint megtudtuk, lócsontokkal is tele volt, ami azt valószínűsíti, hogy lótenyésztők, nemesebb családok élhettek itt. A későbbi avar, majd a honfoglalás kori vezetőket is szerették ilyen kiemelkedő, látványos helyekre temetni, ezért lehet ilyen sok sír a halom alatt.

Ottjártunkkor kettő éppen nyitva volt. 

– Ez egy kora avar sír, a csontváz mellett itt van a ló maradványa is. Tulajdonképpen lóbőrrel temetkeztek, melybe a fejet és a lábakat helyezték bele. A lószerszámok is a helyükön vannak. A csontok alapján az elhunyt valószínűleg férfi volt. Érdekesség, hogy van fegyvere, mégpedig íja, itt vannak a nyílhegyek is. Viszont emellett a sír tele van bronzból készült ékszerekkel is, fülbevalókkal és különböző csüngőkkel. A csontvázhoz és a fegyverekhez valahogy nem igazán stimmel ez a mennyiségű ékszer – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra a régész. 

Mint mondta, a korábban feltárt avarkori sírok is nagyon gazdagok voltak, hiszen ezekben nem csak bronz, hanem ezüstből készült övvereteket, ruhára felvarrt lemezeket is találtak. 

 A honfoglalás kori sírok közül körülbelül egy hónapja tártak fel egyet, ám most sorra bukkantak elő az újabbak a földből.

– Ez is egy honfoglalás kori sír – mutatta Mali Péter a másik, csontvázat és lókoponyát rejtő gödröt. – Ő egy idős nő volt. Jól látszik hogy az összes foga kiesett, és be is gyógyultak a helyei. Emellett az is kivehető az ízületein, hogy csontritkulásban szenvedett. Őt is lóval és lószerszámokkal temették el. A nőn bronz karperec található, de a derékövét ellopták, mert hiányoznak a csigolyák, és a bordákat is kimozdították, magyarul kiszakították az övet, de a többi lelethez nem nyúltak. A lábnál negyven-ötven darab bronzveret található, az elhelyezkedése miatt kérdéses, hogy ezek eredetileg a cipőjét, vagy a lószerszámokat díszítették-e.

– Ezt valószínűleg a kijevi ruszoktól, vagyis a keleti vikingektől szerezhette be, vagy ő maga is bevándorló volt – mutatta be a sír érdekességeit a szakember. 

Mint mondta, az ásatásnak ezzel korán sincs még vége, és ezzel valószínűleg a meglepetéseknek sem. Hiszen a feltárandó sírokon kívül a kunhalom harmadik, legalsó rétegének kiásása is hátra van még. Valószínűleg ott található majd az a rézkori sír is, ami miatt négy-ötezer éve magát a kunhalmot emelték.