Életeket is követeltek a munkabalesetek a Jászkunságban

Tavaly megnőtt a munkabalesetek száma a 2020-as évhez képest, derül ki a Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya által készített országos összefoglalóból. Ez igaz megyénkre is. Ám amíg az országos baleseti számok nem érték el a korábbi év esetszámát, szűkebb régiónkban meghaladták azt.

A halálos baleseteket tekintve pedig térségünk az élre ugrott.

De vajon mi állhat a romló tendencia hátterében?

Országosan tavaly 21591 munkabaleset történt, több, mint 2020-ban, amikor 20366-ot jelentettek a munkaügyi hatóságnak.

Megyénkben 965-re nőtt a munkabalesetek száma, ami nemcsak a megelőző évhez képest (891) jelentős emelkedés, de 2019-hez képest is (944).

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivataltól megtudtuk, a 2021-es megyei munkabalesetek száma az országos átlagot tükrözi. A halálos balesetek döntő többsége a gépiparban és a feldolgozóiparban történt. A 45–54 év közötti korosztályba tartozó munkavállalók száma a legmagasabb a munkabalesetben érintettek között. A munkavédelmi hatósághoz bejelentett esetek kétharmadában férfi alkalmazott sérült meg.

– Az előző évhez képest 2021-ben megyénkben nőtt a súlyos közlekedési munkabalesetek száma: 11 halálos, 1 életveszélyes sérüléssel járó közlekedési munkabaleset történt, amely a korábbi évekhez képest kiugróan magas szám. A közlekedési balesetek során buszbaleset is előfordult; négyen elhunytak, egy munkavállaló életveszélyesen megsérült, kilencen pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedtek – tájékoztatta lapunkat a kormányhivatal.

Azt is megtudtuk, a munkavédelmi hatóság 2021-ben nyolc munkáltatónak szabott ki munkavédelmi bírságot, ezek összege összesen 7 599 000 forint volt.

Vajon mi állhat a balesetek szembetűnő megszaporodása mögött?

A pandémia idején, 2020-ban olyan intenzív volt a home officeban történő munkavégzés, illetve az érdemi munkáktól való félelem, hogy gyakorlatilag majdnem minden szakmában visszaesés következett be. Ez nemcsak a fehérgallérosoknál, hanem a fizikai állományoknál is igaz volt

– mutatott rá dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei elnöke.

– Amikor kicsit pendülni kezdett a gazdaság, és 2021-ben már nem kellett annyira félni a járványtól, a vállalkozások igyekeztek behozni a lemaradást. Hiába volt égető a munkaerőhiány, a vállalkozások arra törekedtek, hogy az elhalasztott beruházásokat pótolják, az elmaradt teljesítéseket behozzák.

– De a létszámhiány, az infláció és most már az anyaghiány is gátolja, hogy a korábbi bevált rutin szerint tudjon folyni a termelés, igaz ez az építőipartól a könnyűiparig, gyakorlatilag a gondok az egész gazdaságra rávetülnek.

A vállalkozók kényszeredetten próbálták behozni a pandémia alatti elmaradást, ami azt eredményezte, hogy kevesebb időt, energiát tudtak fordítani a munkaerő eligazítására, a munkavédelmi szabályok betartatására. Ez okozhatta a munkabalesetek megszaporodását.

– A leginkább érintett korosztályba pont azok a munkavállalók tartoznak, akik sokszor úgy vannak vele, már mindent tudnak, akár védőfelszerelés nélkül is boldogulnak, aztán a túlzott elbizakodottságuk visszaüt. Az viszont, hogy ennyi halálos baleset történt a közlekedésnél, szerintem véletlen, nem lehet mindent a pandémia utáni helyzetre fogni – nyilatkozta a megyei VOSZ-elnök.

Nem mindenhol fordítanak kellő figyelmet a felkészítésre

Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy a több baleset is a gazdasági teljesítmény növekedésének hozadéka. Megyénk ipargazdasága pedig a járvány ellenére is felfelé ívelt.

– Láthattuk, hogy a húzóerő Jászság és Szolnok térsége mellett még a Nagykunságban is növekedést tapasztaltak. Ott, ahol dinamikusabb a növekedés, több a munka, egyre többet kell teljesíteni a termelésben, nem biztos, hogy olyan arányban tudnak gondot fordítani a munkabiztonságra, az előírások betartatására, mint elvárható lenne.

– Ha olyan helyen kell nagyobb tempót diktálni, ahol korábban ezt nem szokták meg, megnő a hibázás esélye. Sajnos vannak olyan helyek, ahol kívánnivalót hagy a dolgozók felkészültsége.

– A munkaerőhiány miatt bekerülnek a rendszerbe a nem megfelelően képzett munkavállalók, valamint olyanok is, akik nem rendelkeznek kellő munkamorállal. Ez nem kis veszélyforrás. Természetesen a munkaadóknak is az érdekük, hogy megóvják dolgozóik testi épségét.

– A megelőzésben fontos szerepe van a munkahelyi vezetőknek, ezt a kamara is hangsúlyozni szokta. Tudunk olyan gyárról, ahol például évente négyszer cserélődik ki a teljes létszám, és a cégvezető is úgy beszél erről, mint manapság teljesen természetes jelenségről. Ilyenkor sok energia megy el arra, hogy az új munkavállalókat úgy betanítsák, hogy biztonságosan tudjanak dolgozni, erre viszont nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet. Régebben eléggé jellemző volt, hogy a dolgozók egy része iszogatott munkakezdés előtt, ilyennel ma már szerencsére nem nagyon találkozunk – fejtette ki a kamara elnöke.