Földönkívüliek nyomában jár a témát új könyvében is boncolgató Viszkok András

Viszkok András tizenhárom éves kora óta kutatja a földönkívüli élet nyomait. Azon szakemberek közé tartozik, akik a kilencvenes évek elején lefektették a magyar ufókutatás alapjait, mindemellett harminc éve jelennek meg cikkei a témában, és ez idő alatt számos hazai, illetve nemzetközi szakmai konferencián tartott már előadást az idegenek általa vélt földi tevékenységéről.

 Szeretném elmondani, hogy senkit nem akarok meggyőzni a témával kapcsolatban

– szögezte le előadása elején Viszkok András. 

– Úgy gondolom, hogy a mai világban sokan nehezen osztják meg egymással tapasztalataikat, mert kevesen nyitottak az ilyesfajta dolgokra. Jómagam tapasztaltam és érzékeltem is a földönkívüli lényekkel való kapcsolódást, ezért hiszek a létezésükben, nem beszélve arról, hogy számos kutatóintézet foglalkozik a témával – tette hozzá. 

Elmondta, több olyan fénykép és videó elérhető már az interneten, melyeket nagyobb kutatóintézetek készítettek, azonban szerinte előfordulnak olyanok is, melyek nem kerülnek nyilvánosságra, hiszen beazonosítatlan tárgyként könyvelték el a bennük szereplő objektumokat. 

Viszkok Andrásnak több könyve is megjelent már a témával kapcsolatban, azonban úgy véli, a Földönkívüliek nyomában című kötet foglalja össze a legrészletesebben az idegen életformákat. 

– Az elmúlt két évben sokszor beszorultunk a négy fal közé – taglalta a szerző. – Így végre komolyabban nekiállhattam a 2014 óta íródó kötetemnek. Elővettem a jegyzeteim, és befejeztem a Földönkívüliek nyomában-t, mely különböző kutatásokat és eseteket, valamint saját tapasztalataimat tartalmazza. Amikor hozzákezdtem a könyvhöz, rengeteg emléket tudtam felidézni magamban, és ennek hatására egy önéletrajzi ihletésű dokumentumkötet kerekedett ki belőle. 

A szerző hobbiként tekint az idegenek utáni kutatásaira, hiszen a „való életben” pedagógiával foglalkozik. Azonban úgy véli, hogy a harminc év alatt kivizsgált esetei nem véletlenül fonódnak össze. 

– 1984-ben a parádfürdői úttörőtáborban jártam gyerekként, amikor a többi csoporttársammal egy azonosítatlan, fényárban úszó repülő tárgyat észleltünk – emlékezett vissza a lelkes kutató. 

– Az égen lebegett, majd a völgyet körülvevő erdősáv körül zarándokolt. Pár évvel később egy családi vacsora közben gyökeresen megváltozott az életem, ugyanis 1986 januárjában Zágráb fölött több azonosítatlan csészealj alakú repülő tárgyat láttak. Akkor úgy éreztem: foglalkoznom kell a történtekkel. Négy évvel később pedig találkozhattam Nemere István íróval, akinek meséltem arról, hogy én is foglalkozom a témával, és van néhány kivizsgált esetem is, ezért az Ufó a láthatáron című könyvében több feljegyzésemet is használta. 

Az elmúlt harminc év során több olyan emberrel beszéltem már, akik akaratukon kívül észleltek földönkívülieket világunkban.

– Az érdekesség számomra ebben az egészben az, hogy ezek a sztorik mind összefonódnak. Ugyanis többen hasonló tapasztalatokról meséltek, ami véleményem szerint nem véletlen, hiszen az ország különböző pontjairól származó emberekről van szó. Éppen ezért hiszem azt, hogy nyitottnak kell lennünk az új dolgokra is, ugyanis nem véletlenül kutatják az űrkutatási hivatalok ezeket a jelenségeket. A kutatásaimnak és az írásaimnak létrehoztam egy saját weboldalt is, ahol bárki bővebb információkhoz juthat.