Megfelelő eszközzel télen is biztonságos a hordozás

A jeges, csúszós úton nem veszélyesebb magunkra kötni a babát, mint babakocsiban tolni, hiszen abból is bármikor kiborulhat.

– Az anyukák ösztönösen törekednek arra, hogy zord időben lehetőség szerint csak akkor menjenek levegőre a csecsemővel, ha például a nagytesót viszik játszani. A legszükségesebb helyekre indulnak el. Óvatosabbak. Megcsúszáskor is például térdre esünk, ha a kezünkkel kitámasztunk, meg tudjuk védeni a csemeténket – számolt be tapasztalatairól Bán Zsófia, szolnoki baba- és gyermekhordozási tanácsadó, aki szerint kérdésként leginkább a hordozás módja merül fel.

– Ha nincs lehetőség hordozókabát vásárlására, akkor az egyik legegyszerűbb, ha a család beszerez egy óriási kabátot, amit a baba és mama ketten együtt vesznek fel. Ilyenkor a csöppséget nem kell külön felöltöztetni, maradhat abban a ruhában, amiben otthon van, hiszen a hordozó is plusz egy réteg és mi magunk is melegítjük, a közös kabátban nem fog fázni – részletezte.

– Egy totyogót viszont, aki szeret a saját lábán is közlekedni, érdemesebb karikás kendővel kívülre kötni, de ha mondjuk hosszabb vonatútra indulunk, akkor a közös kabát lehet a jó megoldás – tette hozzá példaként.

Sokan alkalmazzák a külső hordozást is. A szakember szerint viszont nincs egy univerzálisan legjobb eszköz. Mindenkinek meg kell találnia az adott helyzetének megfelelőt. Bizonyos esetekben ugyanis az egyébként előnynek számító tulajdonság hátrány is lehet.

– A szövött kendő többfunkciós, használható takaróként, pelenkázó-alátétként vagy bármi más célból, de egy erdei túrán pont a hossza miatt előnytelen – szemléltette.

Vannak praktikusabb változatok, a csatos hordozó jó szolgálatot tud tenni, elcsomagolható egy táska zsebébe, ha éppen nincs rá szükség, így nem zavaró a közlekedésben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a számtalan mód közül minden baba-mama vagy baba-papa páros megtalálja a legkedvezőbbet, amivel az igényelt testközelség biztosítható.

– A szülők nyitnak az ilyen típusú gondoskodás felé. Fontos nekik, hogy válaszkészen neveljék kisbabájukat, de azt is felismerik, hogy olyan társadalmi közegben élünk, ahol nincs lehetőség tapasztalatokat szerezni a csecsemőgondozás területén, nincs alkalom megfigyelni. Sokan saját babájukat pelenkázzák, fürdetik, etetik először – emelte ki a tanácsadó, aki szerint napjainkban a fiatal párok többsége tudatosan készül a családdá válásra, hogy könnyebben vegyék a szülőség rögös útjára gördülő akadályokat.

A babára reagálva

A korábban kiszámítható napirenddel működő mindennapokhoz képest egy újszülöttel sokszor hektikus az élet.

– Meghaladjuk önmagunkat ezekben a helyzetekben, nem afelé kell terelni, hogy a csecsemő idomuljon a családhoz, hanem a kezdeti érzékeny időszakban érdemes a legkisebb jövevényhez igazodni – mondta Bán Zsófia, szolnoki baba- és gyermekhordozási tanácsadó.

– A gyerkőctől csak azt várjuk el, hogy azokban a szabályrendszerekben működjön, amit képes megtenni, el kell fogadni a szokásait – tette hozzá.

A válaszkészség esetén a reakció nem a szokásokon múlik, hanem a dinamikusan változó együttérés során lesz a kisgyermek egyre több mindenre képes.