Ipari alpinisták segítettek a szolnoki hidak felülvizsgálatában

A közel­múltban több alkalommal is tapasztalhatták az arra járók, hogy ipari alpinisták lógnak, lengenek a két szolnoki tudósról elnevezett Zagyva-hidakon. A Kaposvári Gyula közúti és a Laki Kálmán közmű és gyalogos hidat statikusok vizsgálják, mely felmérésekhez építőipari alpintechnikusok segítségét vették igénybe.

Habár a Kaposvári híd fel-szerkezetének két évvel ezelőtti nagyjavítása egy időben a Tallinnt érintő városrész-rehabilitációs projekt része volt, az akkor fel nem újított részek folyamatos felülvizsgálata kötelező feladat.

– Évekkel ezelőtt a város a Szolnoki Városüzemeltetési Kft.-vel keretmegállapodást kötött egyes önkormányzati feladatok ellátására. A szerződés vonatkozik a hidak tartószerkezetének és teljes állapo­tának felmérésére is – tudtuk meg Lits Lászlótól.

A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatója arról is beszámolt, hogy a belvárosi Tisza-hidat, illetve a Zagyván átívelő vasúti hidat leszámítva – melyek felügyelete az államé, illetőleg a Magyar Közúté és a MÁV-é – további nyolc (!) híd, vízi átkelőhely biztonságos üzemeltetése a megyeszékhely feladata.

Ezek: a Tiszán a Tiszavirág gyaloghíd, a Zagyván a Kaposvári Gyula híd, a Laki Kálmán híd, a Malomszögi híd, az épülő M4–4-es főutakat összekötő híd, továbbá az Aranyi Sándor utcai fahíd, a Lovas utca–Hild utca közötti híd és a Gyermekvárosi híd. Utóbbi három műtárgy esetében a „híd” szó használata kissé túlzó, hiszen azok egy-egy ér és csatornavíz fölött átívelő piciny felüljárók.

Ám mivel hídként kerültek be a hivatalos dokumentumokba, ezáltal a hidak városának is tekinthető Szolnok.

A szakértői jelentésekből kiderül, hogy a nyolc említett települési vízi átkelőhely közül az Aranyi utcai fahíd és a Laki Kálmán közmű- és gyaloghíd a közeljövőben felújításra szorul. Utóbbi nagyjavítása azért is szükséges, mert többfunkciójú.

A gyalogosforgalom mellett a Pityó úti szennyvízátemelő, a Tallinn és az Alcsi városrész által határolt területen keletkező szennyvizet gyűjti össze, majd továbbítja a gyaloghídon keresztül az Ady Endre út és a Szolnok ispán körút kereszteződésében található fogadóaknába.

A hídon szintén átvezetett ivóvízhálózat pedig Szolnok több városrészének, továbbá Szajol, Rákóczifalva és Rákócziújfalu vízellátásában játszik fontos szerepet.

– A Laki Kálmán híd bizonyos részeihez, balesetveszély-elhárítás miatt hozzá kellett nyúlni, ez pedig most megtörtént. Probléma volt a korláttal, a közvilágítási hálózatot le kellett kapcsolni, illetve időszakosan egy dúcolást kellett kiépíteni a hídon, hogy a biztonságos áthaladást a közeljövőben biztosítani lehessen – mondta a társaság videójában Lits László.

Az ügyvezető igazgató jelezte, a következő időszakban a híd további, „roncsolásos” statikai vizsgálata is megtörténik majd. Hozzátette, a hídnak a felújítási tervezését is el tudják kezdeni, hogy mire azok elkészülnek és a fedezet is rendelkezésre áll, a közbeszerzést ki lehessen írni, és a munkálatokat megkezdeni.

Egy utca és a MÁV Kórház tava őrzi a Pityó emlékét

A Laki Kálmán híd a ’80-as évek közepén épült, mai nevét néhány esztendeje kapta a nagy múltú szolnoki tudósról. Eleinte, ám a „régi” szolnokiak még most is csak röviden ekképpen említik: Pityó. No, de honnan eme régi elnevezés?

A históriás könyvek szerint a Pityó a Zagyva folyó természetes ága volt. A Zagyva ma látható medrét a XVI. században, a szolnoki vár megerősítésekor ásták ki: 1550-ben a törökök elleni támadás miatt rendelték ezt el. A Pityó utcából nyíló gyaloghíd fölött nem sokkal volt egykoron a két meder elágazása.

Az eredeti meder a híd túlvégén kezdődő MÁV Kórház területén folyt tovább délkeleti irányban, a Tisza felé. Az eredeti medret, az úgynevezett Pityót, teljesen feltöltötték. Bár egy 1960-as évekbeli légi felvételről még jól kivehető a keleti meder is, mára csak a MÁV Kórház előkertjében lévő kis tavacska őrzi emlékét.