Az ország minden szegletéből kapott segítséget a beteg Roni

Tavaly számos fejlesztésnek örvendtek az ott lakó állatok, hiszen ötvennégy hőszigetelt kutyaházat kaptak, melyek közé nyolc infrafűtéses és egy kiskutyáknak fenntartott babaház is tartozik. Az alapterület megnagyobbodásával pedig sikerült négy kutyafuttatót is kialakítani, ezek még további fejlesztésekre várnak idén tavasszal, hiszen az állatgondozók nagy álma, hogy az állatok együtt játszhassanak az udvaron.

Megnyitották a gyepmesteri telepet, ahol tizennégy napos megfigyelést követően kerülnek csak az otthonba a kóbor ebek. A menhely hamvasztóval is bővült, melyet szolgáltatásként vehetnek igénybe az elpusztult kutyák gazdái. A számos újdonság mellé még parkolót is építenek az odalátogatók kényelméért.

– A menhelyen jelenleg nyolcvankilenc kutyát gondozunk – meséli Krisztina.

– Természetesen mindannyiuknak otthont keresünk, az itteni többszöri találkozás és ismerkedés után, ha úgy látjuk, hogy megvan az összhang a kutyus és a leendő gazdi között, megkezdjük az örökbefogadást. Mindezzel az a célunk, hogy megértessük az emberekkel, ez sokkal többről szól, mint hogy kitesszük őket az udvarra.

Ennek sikerességét az is bizonyítja, hogy március óta száztíz kutyus talált új családra. Az új gazdáktól folyamatosan kapjuk a fényképeket és visszajelzéseket, hogy milyen nagy szeretetben élnek együtt az állatokkal. Ezeket meg is osztjuk másokkal a közösségi oldalunkon, de terepszemlét is tartunk folyamatosan a már örökbefogadott kutyusokról.

Az állatotthon megnyert egy pályázatot, melyet családi és kulturális rendezvények, illetve kiadványok megvalósítására kapott. Fő céljuk a felelősségteljes állattartás népszerűsítése már gyerekkortól.

– A cél az, hogy azt az infrastruktúrát, amit megvalósítottunk, használni tudjuk – mondja Éva.

– Részt veszünk egy integrációs programban, melynek keretében a problémás gyerekekkel foglalkozunk majd. Szeretnénk kihozni őket a telephelyre, és megpróbáljuk a felelősségen keresztül visszaintegrálni a társadalomba. Ellátogatunk majd általános iskolákba, hogy oktatásokat és bemutatókat tartsunk a felelősségteljes állattartásról, illetve arról, hogy miként viselkedjünk a kutyákkal. Ebben Czimre József kutyaoktató már eddig is nagy segítségünkre volt.

Mindemellett az elmúlt évben megvalósított fejlesztéseinket az önkormányzatnak, az NHSZ Zounok Zrt.-nek és a városunkban lévő számos cégnek és magánszemélyeknek köszönhetjük. Sok támogatást kaptunk Németországból, Amerikából és Izraelből is, s kapcsolatban állunk egy német állatotthonnal, mely segít nekünk gazdásítani a kutyusokat. Vagyis kint lévő családok is örökbe fogadhatnak.

A másfél éves, a tavaly áprilisban utcáról megmentett keverék kutyus, Roni történetére igazi különlegességként tekintenek az otthon munkatársai. Az ebet egy kullancs fertőzte meg, mely mutálódott.

– Roni egyik napról a másikra nem evett, nem ivott – érzékenyült el Krisztina.

– Rögtön hívtuk a Pesten lévő állatorvosunkat, majd elvittük hozzá. A kutya másnap már haldoklott, az orvos pedig közölte velünk, hogy rögtön szerezzünk az állatnak egy donort. A feltétel az volt, hogy harmincöt kiló fölötti, szívféregmentes kutyát találjunk. A menhelyen van egy kaukázusi keverék, Pötyi, aki tökéletes életmentőnek tűnt Roni számára, akinek azonban ismét romlott az állapota, és átkerült az állatorvosi egyetemre. Ott két és fél héten keresztül kezelték.

Az oldalunkon meghirdettük, hogy mivel az állatotthonban már nincs donor Roni számára, így az ország szinte minden pontjáról mentek fel a fővárosba segíteni neki. Erről tanulmányt ír az Állatorvos-tudományi Egyetem, hiszen számukra is hihetetlen volt, hogy egy mentett kutyáért ennyi mindent képesek megtenni az emberek.

Egyfajta bizalmi kapcsolatot kell kialakítani közöttük

A menhelyre bekerült kutyák nagy része már eleve hátrányos helyzetből indul, meséli Czimre József, szolnoki kutyakiképző.

– Ezek az állatok már elég komoly viselkedészavarral küzdenek. Arra törekszünk az ott dolgozókkal közösen, hogy a kutyák megfelelően kommunikáljanak az emberrel, és legyen egyfajta olyan bizalmi kapcsolat, amiben az új gazdinál is egy sokkal könnyebb tanulási folyamaton tudnak átesni. Amelyik sérült lelkileg, mert bántották, esetlegesen egy fajtársa megharapta, annál arra törekszünk, hogy megtaláljuk a valódi félelmét.

Ez irányba elkezdem rehabilitálni, és beleviszem olyan szituációkba, a fokozatosság elvét betartva, hogy a kutya rájöjjön, amitől egyszer megijedt az nem feltétlenül baj. Például, ha egy kistestű kutyát egy nagyobb megharap, akkor megtanítjuk, ne féljen a későbbiekben a hasonló helyzetektől. Mindez egy nagyon komoly csapatmunka eredménye, amit együttes erővel, nagy összhangban végzünk az ott dolgozókkal.