2020.12.20. 15:30
Turisztikai látványosságnak szánják a megújult kúriát Kengyelen
Már szinte teljesen berendezték, így várhatóan jövőre megnyitja kapuit a látogatók előtt a bagimajori szélmalom szomszédságában álló egykori számadói lakás, vagy ahogy most hívják, kúria. A huszadik század elején nem csak a Baghy család intézője élt benne, de iskolaként is működött, egészen 1987-ig. A nyolc szobás épület egy 110 millió forintos pályázat részeként újult meg, melynek célja Kengyel-Bagimajor turisztikai értékeinek fejlesztése.
Ennek a képnek a különlegessége az, hogy az egyik oldalon egy festmény fotója, a másikon pedig az eredeti fotó látható. A festményt a híres művész, Csók István készítette Léderer Károlyról, annak halála után, 1935-ben. A festő tíz éven keresztül minden nyarat a kengyeli Lederer-birtokon töltött – mutatja Gál József polgármester
Fotó: Mészáros János
– Ez itt a recepció, ahol azokat a vendégeket fogadjuk majd, akik meg szeretnék nézni az egykori kúriát… – mutatja a fogadóhelyiséget Gál József polgármester, amikor belépünk a nemrég felújított épületbe.
Látnivaló akad bőven, mindenhol fából faragott, sötét színű bútorok alkotnak kontrasztot a fehérre meszelt falakkal.
– Ez itt a tisztaszoba – kalauzol bennünket tovább egy másik helyiségbe, ahová szemet gyönyörködtető hálószobabútorok, faragott tükör, régimódi komód varázsolt meghittséget.
– A bútorok korhűek, eredeti minta alapján készítette egy törökszentmiklósi fafaragó mester – mondja már a konyhában a polgármester.
Ebben a helyiségben egykori használati tárgyak is állnak a polcokon, például kávédarálók, régi vasalók, edények. A tárgyakat mind a településről gyűjtötték össze, sok családnál maradtak meg a nagymamák, dédpapák egykori eszközei. Egy következő helyiségben fekete-fehér fotókról néznek ránk a huszadik század elején itt élt emberek.
Van köztük elegáns nagybirtokos és bő szoknyás, fejkendős cselédlány is, valamint kastélyok, kúriák és épületek korabeli képei. Mind-mind az akkor még Törökszentmiklóshoz tartozó kengyeli uradalmi élet egy-egy meghatározó épülete, személyisége, pillanata.
Maga az épület egyébként intézői lakként funkcionált még a huszadik század első felében.
Fotó: Mészáros János
– Pontosan nem tudjuk, mikor épült, annyit tudunk, hogy a Baghy családé volt, akik a 19. század második felében kerültek a településre, az akkori Pusztakengyel területére. Számadói lakásnak épült, de már a háború előtt is működött benne uradalmi iskola. A második világháború után egy kisebb renováláson esett át, a Martfűi Cipőgyár munkásai újították fel, és 1987-ig üzemelt alsó tagozatos iskolaként és tanári lakásként – mondja Csibrány István helytörténeti kutató.
A felújított kúriát kávézóval és fotólaborral együtt jövőre nyitják meg a látogatók előtt, Kengyel függetlenné válásának hetvenötödik évfordulója alkalmából.
A természetfotósok is szívesen látogatják a térséget
Kengyel-Bagimajor turisztikai fejlesztésére még 2017-ben pályázott az akkori önkormányzat, egy évvel később erre a célra mintegy 110 millió forintot nyert a település. A beruházás alapkövét tavaly ősszel rakták le, azóta megújult a kúria mellett álló, műemléknek számító bagimajori szélmalom, de tanösvény, kerékpártároló és parkoló is épül a pályázat részeként. A szélmalom környékének természetvilága is páratlan a közelben található halastavak miatt, ezért a természetfotósok kedvelt célpontja.
Számukra a kúria épületében egy fotólabort is kialakítanak majd. Idén szeptemberben pedig átadták a Martfűt Törökszentmiklóssal összekötő út Kengyelig tartó, 5,3 kilométeres szakaszát, melynek segítségével már könnyebben és biztonságosabban megközelíthető a leendő turisztikai központ. A 860 millió forintos beruházás hazai forrásból, a Magyar Falu Program részeként valósult meg.
