Madarak

2020.12.13. 15:30

Országos sikereket ér el galambjaival a miklósi Ökrös Kálmán

Egy életre választanak párt, a legnagyobb veszedelem közepette is gyorsan célba juttatják az üzeneteket és akár több száz kilométerről hazatalálnak. A galambok már évezredek óta szolgálják az emberiséget, az első világháborúban konkrétan több száz életet mentettek meg. Bár ma már nincsen ilyen feladatuk, a madarak versenyeztetése mai napig népszerű sport, főleg Belgiumban és Hollandiában. Hazánkban jelenleg 3000-3500-an foglalkoznak postagalamb tenyésztéssel.

Molnár-Révész Erika

Ökrös Kálmán 2015-ben könyvet írt a galambtenyésztésről A postagalambokról, egy bajnok tapasztalatai címmel, melyet szakirodalommá minősítettek. A könyvből befolyó összeget a Heim Pál Gyermekkórháznak és gyermekeket segítő egyesületeknek ajánlotta fel

Fotó: Mészáros János

– Ezt a négy éves tojót még fiatalkorában vásároltam Hollandiából. Annak a Kim nevű galambnak a leszármazottja apai ágon, amely nemrég minden korábbinál drágábban, 1.6 millió euróért, vagyis 572 millió forintért kelt el a nemzetközi piacon – mutatja a törökszentmiklósi Ökrös Kálmán egyik felbecsülhetetlen értékű madarát, Angélát, amely több versenyt is nyert korábbi gazdájának. Jelenlegi tulajdonosa harminc éve foglalkozik postagalambok tenyésztésével és versenyeztetésével.

Ökrös Kálmán Angéla nevű tenyészgalambjával. A négy éves tojó nagyapjától született egyik galamb nemrég több mint 570 millió forintért kelt el egy árverésen
Fotó: Mészáros János

Csak abban az irodában melyben beszélgetünk legalább 250 darab kupa és serleg látható, de még legalább száz olyan másik van, ami ide nem fért el.

– Idén is sikerült megnyernem a bajnokságot, és enyém lett a legeredményesebb champion galamb, illetve a fiatal galambok meghívásos versenyén első és második helyezést értünk el – sorolta legutóbbi sikereit.

– Jelen pillanatban húsz pár tenyészgalambom, és tíz pár dajkagalambom van. Utóbbi azt jelenti, hogy a versenygalambok utódait ezek a dajkagalambok nevelik fel, miközben a tenyészállat újabb tojásokat tud rakni – magyarázza a szakember, aki a postagalambtenyészet-és verseny hazájából, Belgiumból származó madarakat tenyészt.

A szem a galamboknál is a lélek tükre. Minél kisebb a pupillája, annál erősebb, szívósabb a madár – mutatja a szakember
Fotó: Mészáros János

– Mindig azokat a galambokat versenyeztetem, amelyeken látom hogy formában vannak, vagyis fel tudom készíteni a versenyre. A galambok általában május végén kezdenek formába jönni, akkor kell elkezdeni a tréningeket. Ez abból áll hogy megfelelő táplálékkal látjuk el, és akár egy sportolót az edzője, tréningezzük. Külön a hosszú és külön a rövidtávú sportolókat.

– Nagyon sokat reptetjük a madarakat, hiszen megtesznek akár 730 kilométert is, ami időben azt jelenti hogy 12 órát tartózkodnak a levegőben. Arra, hogy jól teljesítsenek meg vannak a különböző motivációs eszközeink – mondja a madarak felkészítéséről Ökrös Kálmán, aki rendszeresen vesz részt a területi és országos bajnokságokon, elkelő helyezésekkel. Mint mondja, a rövidtáv kategóriája 300 kilométerig, a középtáv 500 kilométerig tart, az ettől hosszabb táv pedig már a hosszútávnak számít.

– Az egy körzetbe tartozó galambászoknak megadnak egy GPS koordinátákkal pontosan kijelölt helyet. Ide szállítják a versenyző madarakat. A táv így van akinek 310 km van akinek 290 km, de a rárepülési időt számolják ki a megtett kilométer és a mért idő alapján. Vagyis, az a lényeg hogy milyen gyorsan teszi meg a távot a galamb.

– A start egyszerre történik, pontosan rögzítve videón, világórával. Minden madárnak van egy chipgyűrűje ami egy kódnak felel meg. Ezt teszik a galamb lábára, és amikor hazaérkezik, rászáll az antennára ami úgy néz ki mint egy polc. Ráül, az pedig azonnal leolvassa a galamb kódját, és a világhálón látható mindenkinek hogy melyik pillanatban érkezett haza galamb–árulja el a versenyekről.

Mint megtudjuk tőle, a postagalambok akár 100-110 kilométer per órával is képesek repülni megfelelő időjárási körülmények között.

Bár Belgiumban és Hollandiában nemzeti sportnak számít, itthon egyre kevesebben foglalkoznak a postagalamb sporttal. Hazánkban jelenleg 3200-3500 tagja van a Magyar Postagalamb Sportszövetségnek, szemben a körülbelül négy évvel ezelőtt számlált 5-6000 taggal.

Ökrös Kálmán 2015-ben könyvet írt a galambtenyésztésről A postagalambokról, egy bajnok tapasztalatai címmel, melyet szakirodalommá minősítettek. A könyvből befolyó összeget a Heim Pál Gyermekkórháznak és gyermekeket segítő egyesületeknek ajánlotta fel
Fotó: Mészáros János

– Több mint húsz kerület van az országban. Mi a 19-es tagszövetség vagyunk, vagyis Törökszentmiklós környéke, melybe egyebek mellett beletartozik Martfű, Fegyvernek, Mezőtúr és Kengyel. Elnökünk Tóth Péter foglalkozik az egyesületünkkel, igazgatja a versenyeinket és a következő évi programjainkat. A Magyar Postagalamb Sportszövetség országos elnöke Hegyi György pedig a kerületeket fogja össze. Komoly etikai és versenyszabályzatokat kell betartanunk–jellemzi a magyar galambász társadalmat.

A szakember elárulja, a tenyészgalambokat általában 10-12 éves korukig pároztatják, a versenygalambokat 4-5 évig versenyeztetik, majd a képességeik alapján döntik el hogy továbbtenyésztik, vagy elajándékozzák.

Nélkülözhetetlenek voltak a háborúkban

Bár a galambokat már az ókori rómaiak és görögök idejében is használták hírvivőként, később, főleg az első világháború idején töltöttek be fontos szerepet a kommunikációban. Egyes becslések szerint több mint félmillió madár szolgált a háború alatt. A postagalambok rendkívül megbízhatók voltak, a küldött üzenetek 95 százalékát célba juttatták.

A leghíresebb történet a Cher Ami, vagyis a Kedves Barátom nevű postagalambé. A madár egyike volt annak a 600 postagalambnak, amelyet angol tenyésztők adományoztak a Franciaországban állomásozó amerikai erőknek.

1918. október 2-án az amerikai 77. hadosztály 308. zászlóalja magával vitte a galambot több társával együtt, amikor a Meuse-Argonne offenzíva során benyomultak az argonne-i erdőbe. Az egység több mint ötszáz katonáját a túlerőben lévő németek körbezárták, és napokon át folyamatosan támadták, ráadásul, mivel pontos koordinátájukat nem tudták, a sajátjaik is lőni kezdték az alakulatot. Ekkor indították útnak utolsó galambjukat, Cher Amit a következő üzenettel: „A saját tüzérségünk vett zárótűz alá minket. Az Isten szerelmére, hagyjátok abba!”

A németek megpróbálták lelőni a madarat. Habár eltalálták, huszonöt perc alatt negyven kilométert repült a főhadiszállásig, ezzel mintegy kétszáz katona életét mentette meg. Megsérült, de túlélte. Kitüntették, nyolc hónappal később pusztult el. Kipreparált teste múzeumba került.

Féltékenységgel is motiválják a galambokat

Mint azt Ökrös Kálmán galambtenyésztőtől megtudtuk, a madarakat különböző módon motiválják arra, hogy jól teljesítsenek a versenyen. Az edzők gyakran nyúlnak a féltékenység módszeréhez, amely az emberhez hasonlóan a galambokban is felébred.

– A tojókat és a hímeket is féltékennyé tudjuk tenni. Ez úgy történik hogy az egyik évben bepárosítom a hím galambot egy nősténnyel, majd a második évben egy másikkal. Amikor eljön a verseny ideje akkor megmutatom az új tojót a hímnek és ezt látja a másik tojó is. Elkezd féltékeny lenni hogy az ő házába, fészkébe nehogy egy másik „asszony” költsön. Ezért minél hamarabb vissza akar térni a fészekbe. Ez ugyanígy igaz a hímekre is. Magyarul, kihasználjuk a galamb emberekhez hasonló tulajdonságát.

– Azt tudni kell, hogy a galamb egyszer választ párt az életében. Abban az esetben ha mégis elveszti, ugyan választ másikat, de annyira érzékeny, hogy az első párját nem tudja elfelejteni. A másodikat már nem annyira szereti, nincs meg benne az a tűz, az a szerelem, ami az első esetében–árulta el a szakember. Hozzátette, mindehhez viszont nagyon tehetséges galambokra van szükség.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában