Újabb állomásához érkezett az Öko Kör

Modernizált világunkban egyre többször találkozunk adalékanyagokkal, melyek részben hasznosak, nagyobb részben viszont nem. Hasznuk nagyrészt az eladóknak van belőlük, kisebb részben pedig a vásárlóknak, hiszen a tartósítószer például megkönnyíti életünket. Adalékanyagnak hívjuk azokat az anyagokat, melyeket önmagukban, élelmiszerként nem fogyasztunk, viszont technológiai célból szándékosan hozzáadjuk az élelmiszerekhez

Az eseményen megtudtuk, hogy ezeket az anyagokat három csoportba oszthatjuk. Vannak a természetes (klorofil, karotinok, citromsav), a természetesen eredetű (karamell, növényi eredetű aktív szén) illetve a mesterséges adalékanyagok (avasodásgátló, színezék).

– Az adalékanyagokat E-számokkal jelölik, mely betű az Európai Unióra utal. Több ezer adalékanyagot ismerünk, ezeket az Európai Élelmiszerbizottsági Hatósága (EFSA) ellenőrzi, a számozás oka pedig leginkább az anyagok gyors és egyszerű azonosítása – tudtuk meg a professzortól.

A különböző anyagok sorszámozását százasával tervezték megvalósítani még évtizedekkel korábban, ma már azonban az adalékanyagok elterjedésével elértük az ezer feletti besorolást is. Az idő előrehaladtával és a technológia fejlődésével, az évtizedekkel korábban ellenőrzött és elfogadott anyagokat 2020 végéig ismét ellenőrzik, ezzel kiszűrvén azokat, melyeket a modernebb vizsgálatokkal már károsnak minősítenek. A vizsgálatok már folynak, jó néhány anyagot pedig már be is tiltottak.

– Egy év alatt átlagosan 18 kilogramm adalékanyagot fogyasztunk. Keressünk alternatívákat, melyek kiválthatják az adalékanyagokat. Az engedélyezettek ugyan önmagukban nem veszélyesek az emberre, de bármivel reakcióba léphetnek szervezetünkben, amik nem várt tüneteket eredményezhetnek – tanácsolta dr. Németh Miklós.