Visszatértek a régi diákok a felújított tanyasi iskolába

– Nemcsak elszármazottak jöttek idén, de azok is, akik szimpatizálnak a kezdeményezéssel, és szeretik a természetet. Ennek nagyon örülünk, mert így egy nagyon jó közösség alakult ki – meséli az esemény főszervezője, Csőke György, aki maga is ebben az iskolában tanult.

– A hatodik találkozóra több mint százan érkeztek, de abból a szempontból is kiemelkedő volt, hogy újra régi fényében fogadta a volt diákokat az egykori tanyasi iskola.

– Az önkormányzat ugyanis mintegy harmincmillió forintos pályázati pénzből felújíttatta a már erősen lepusztult, közel százéves épületet, amely a város központjától mintegy tizenöt kilométerre áll.

– Sikerült belülről is visszarendezni az iskolát, emellett nagyon sok régi iskolai vagy egyéb régi fényképet nyomtattunk, melyeket bekeretezve kitettünk az egyik volt osztály falára. Egy másik, kisebb szobában házi múzeumot rendeztünk be.

– Az elmúlt hat évben sok olyan régiséget gyűjtöttünk össze, amelyek a tanyavilággal kapcsolatosak, például háztartási eszközöket, régi rádiókat, tévéket, filmvetítőket – mondja a résztvevőket ért meglepetésekről a szervező. Hozzáteszi, ezek mellett még volt egy olyan ötlet is, amely mindenkit megnevettetett. Mégpedig a rögtönzött osztályfőnöki óra.

– Egy termet visszarendeztünk a hetvenes, nyolcvanas évek bútoraival, és osztályfőnöki órát imitáltunk. Sajnos, a volt osztályfőnökünk már nem él, így én vettem át ezt a szerepet – avat be mosollyal az arcán György. Hozzáteszi, sokan, akik látogatóként voltak jelen a rendezvényen, kérdezték tőle, hogy miként tudott ez a kis közösség még mindig fennmaradni.

– Azt válaszoltam, hogy próbálunk pozitívan viszonyulni egymáshoz. És amellett, hogy kellemes a hangulat, azzal, hogy az ember emlékeket oszt meg, vonz is másokat. Hiszen a fiatalok egy részét is érdekli, az idősek pedig nagyon élvezik a nosztalgiát.

– Mindenki hozzá tud szólni a témákhoz, nagyon tartalmasak ezek a beszélgetések. Sokat tanulhatunk belőle. Olyan történeteket lehet hallani ilyenkor, amelyek csak itt, ebből az alkalomból hangozhatnak el.

Kalandként gondol vissza az iskolába járásra

– Nagyon nehéz körülmények között jutottak el az iskolába a gyerekek. Rengeteg mindenen keresztülmentek, hiszen volt olyan, aki gyakorlatilag négy kilométert tett meg. Volt, aki gyalog jött, de olyan is, akit kocsival hoztak a szülei. Próbálta mindenki taníttatni a gyermekét, amikor ezek a Klebelsberg-féle iskolák megnyíltak.

– Mindenhogy eljuttatták őket az iskolába, mert fontos volt, hogy tanultak legyenek a gyerekek a tanyavilágban is. Hogy milyen csínytevéseket követtek el útközben, míg eljutottak az iskoláig, és mire hazaértek?

– Történt olyan is, hogy a különböző gyümölcsökért bementek az útba eső tanyákra, volt, hogy rajta is kapták őket. Egészen kalandos volt így minden egyes nap. Tartalmas gyermekkor volt – mesélt az egykori körülményekről Csőke György, tanyakutató, a találkozó főszervezője.