Utat kell mutatnunk örökségünk megőrzéséhez

A díjat többek között a levéltárral a Jászkunság kutatásában együtt végzett tudományos munkában elért eredményeiért, közös kiállításokért és a levéltár gyarapításában kifejtett elkötelezettségért vehette át az igazgató asszony.

– A díj indoklásában kiemelték intézményeik közös munkáját. Tudtommal ennek történelmi gyökerei is vannak, hiszen a Jász Múzeum és a levéltár közösen őrzi az egykori Hármas Kerület tárgyi és szellemi örökségét.

– Valóban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár és a Jász Múzeum a jászok és kunok történelmi múltja írásos és tárgyi örökségének őrzői. A Jászkun Hármas Kerület levéltára a kezdetektől 1876-ig, a kerületek megszűntetéséig Jászberényben volt, majd később Szolnokra került. A Jász Kerület levéltára pedig a jászberényi városháza után a Jász Múzeumban kapott helyet, de 1952-ben azt is beszállították a szolnoki levéltárba. Tehát mi is őrzői voltunk a Jászkun Hármas Kerület felbecsülhetetlen értékű dokumentumanyagának. Így a két intézmény sorsa már a múltban összekapcsolódott.

– Tapasztalatom szerint ez a kapcsolat ma is él. A jászsági konferenciákon rendre ott láthatóak a levéltár munkatársai, írásaik is helyet kapnak a Jász Múzeum kiadványaiban.

– Igen, mivel feladataink is sokban hasonlítanak, bár mindkét intézménynek sajátos karaktere van. Már a korábbi évtizedekben is volt kapcsolata egymással a múzeumnak és a levéltárnak, de ez az együttműködés az elmúlt években vált még erőteljesebbé és sokszínűbbé. Így a levéltár munkatársai rendszeres közreműködői a Jász Múzeum által rendezett Múzeumi Esték c. ismeretterjesztő sorozatnak, könyvbemutatóknak és a tudományos konferenciáknak, de szívesen publikálunk egymás évkönyveiben és tanulmányköteteiben is. Könyvbemutatóink igen sikeresek. Mindemellett ‒ a források elérhetőségében ‒ segítünk egymásnak a családkutatók munkájának eredményesebbé tételében is.

– Az Önök által elsőként felkarolt „Bővülő történelem” című, az iratajándékozást népszerűsítő kiállítás és a „Múltunk öröksége” néven a saját tárgyaikból rendezett tárlat milyen kézzelfogható eredményeket hozott a két intézmény számára?

– A „Bővülő történelem – Múltunk öröksége” kiállítás nagyszerű ötlet volt és eredményeként számos írásos és tárgyi anyaggal gyarapodott a Jász Múzeum és a Levéltár gyűjteménye is. Az ott bemutatott ritka dokumentumok és tárgyak nemcsak rendkívül látványosak voltak, de felhívták a figyelmet múltunk kallódó értékeire, megőrzésük fontosságára is. Napjainkban sajnálatos módon nagyon sok hagyaték sorsa a méhtelepen végződik. Kiállításunk egyfajta utat mutatott arra, hogyan mentsük meg őseink örökségét.

– Szerepelnek-e jövőbeni terveik között további, a két intézmény együttműködésén alapuló kiemelt fontosságú programok?

– Az együttműködést a jövőben is folytatni kívánjuk, amelynek komoly alapja az a kollegiális és baráti jó viszony, amely évek óta jellemzi a két intézmény munkatársait. Az elkövetkező évben például a levéltár egyik szakemberének könyvét is tervezzük kiadni a Jászsági Füzetek c. sorozatunkban.

Lehel kürtjének otthona

Az 1874-ben alapított jászberényi Jász Múzeum Magyarország legrégebbi vidéki múzeuma. Történeti emlékeik tárházaként a jászok öntudatának egyik jelképe. Falai között őrzik nemzeti ereklyénket, a Lehel kürtjét is. Az intézmény támogatásával jelenik meg a Redemptio, a Jászkunság honismereti lapja is, melyet 1994-ben alapítottak az önmegváltás 250. évfordulójának tiszteletére. Igazgatója, Hortiné dr. Bathó Edit az elszármazott és otthonélő jászokat összekapcsoló Jászok Egyesülete ügyvivője, a Jászságért Díj kitüntetettje. 1999-ben az ő vezetése alatt nyerte el az intézmény „Az Év Múzeuma” kitüntető címet.