Chilében végzett drónos kutatásokat a térképész

A Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola pályaorientációs céllal évről évre Vehiculum Akadémiát szervez, amely során az egykori diákok mesélik el a végzősöknek, milyen szakmát választottak. A minapi előadáson dr. Mészáros János térképész mesélt munkásságáról.

A földtudományok doktora több szálon is kötődik Besenyszöghöz, hiszen általános iskolás tanulmányait itt végezte, 2000-ben ő volt az első, aki kitűnő tanulmányi eredményével, közösségi munkájával és a versenyeken való szereplésével először érdemelte ki a búcsúzó nyolcadikosok közül a legjobbat megillető, a Chiovini család és az intézmény által együttesen alapított Chiovini-díjat.

A diákoknak beszélt az általa tervezett és épített, többek között 3D nyomtatóval megalkotott drónról és az Andokban tett utazásáról, mely a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció része volt.

– Gimnáziumban történésznek készültem, volt mérnöki kitérőm is, de végül a földrajz mellett tettem le a voksom – mondta dr. Mészáros János, aki a térképészetet választotta hivatásának.

– Sok embernek a klasszikus papír térképet, vagy atlaszt készítő ember jut eszébe erről a szakmáról, de ez annál sokkal szélesebb körű. A munkánk során most már geoinformatikai módszereket használunk, digitális téradatokat rögzítünk és ültetünk át más környezetbe, például önvezető autók navigációs rendszerébe. Én személy szerint olyan eszközökkel dolgozom (drónokkal), amelyek kamerájával készült képeket feldolgozva a terep felszínéről nyerünk digitális adatokat: fényképmozaikot és domborzatmodellt.

János az egyetemi tanulmányainak végén kezdett foglalkozni a távirányítású repülőmodellek földtudományi alkalmazásával, melyek az elmúlt időszakban sokat fejlődtek. A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedícióra közel tíz éve indítanak tudósokat Chilébe, idén János is csatlakozott hozzájuk. A drónnal rögzített légi felvételek segítségével készítettek digitális domborzatmodellt a gleccservölgyről, így annak alakját különböző geomorfológiai vizsgálatokkal vehetik górcső alá. A jelenlegi felszínre vonatkozó adatokból következtetnek a kutatók az akár tízezer évvel ezelőtti állapotokra, vizsgálva a gleccser által szállított, majd lerakott törmeléket (morénát), amikből különböző formák alakultak ki, egyben információkat kapnak az egykori gleccser méretéről és levonulásáról.

– Chilében szélsőséges körülményekkel kell számolni. A vizsgált terület alsó pontja négyezer méteren, míg a legmagasabban fekvő része közel hétezer méteren található, így nem meglepő, hogy meglehetősen extrém viszonyok uralkodnak. A nagy magasság, a hideg, a gyakori erős szél és a ritkább levegő is technika- és emberpróbáló. Az akkumulátorok gyorsabban merülnek, a ritka levegő miatt a rotorok sem tudnak megmozgatni elég levegőt, nem tud felemelkedni a gépezet. Speciális, a fenti körülményekhez tervezett eszköz építésére volt szükség, amit saját tapasztalatból és mások példáján okulva terveztem meg – emelte ki János, aki elmesélte, egy ilyen expedíció során számtalan váratlan esemény is történhet. Az egyik felszállás balul sült el, egy erősebb széllökés visszalökte az eszközt a földre, homokkal beborítva egy részét, és ideiglenesen tönkretéve az eszköz egyik motorját.

– A bekerülő homok miatt beékelődött a motor, túlerőltetve az azt szabályzót, cserére volt szükség. Aki rendelkezik terepi tapasztalattal, készül bizonyos szerszámokkal és tartalék alkatrészekkel az ilyen helyzetekre. Így fordulhatott elő, hogy ötezer méteren használtam a forrasztópákámat, lehetővé téve a későbbi felméréseket, így számos hasznos eredménnyel zártuk az expedíciót.