2019.07.03. 17:16
Tűkön ülve várják, hogy elkezdődjön a falu körüli utak javítása
Az áramszolgáltató szakemberei éppen fázisbővítést végeznek Tiszaszentimrén. Darus, kosaras járművek között szlalomozunk, ahogy a jól ismert kanyarokat szelve Tiszafüred, Tiszaszőlős felől belépünk a faluba. Rázós út ez, akárhányszor teszi meg az ember.
Csendes, de élettel teli község képét mutatja Tiszaszentimre egy átlagos hétköznap délután.
Fotó: Ujvári László
Úttalan utakon juthat el az ember a járási központ felől Tiszaszentimrére, legalábbis az egyik helyi lakos szerint. Ők napi szinten ezeken a holdbéli tájra emlékeztető utakon járnak, már úgy ismerik, mint a tenyerüket. Vélhetően azonban nem sokáig kell az évek során megszokott körülmények között közlekedniük.
Év elején jött a hír, hogy sokak örömére már idén elkezdődhet a Szentimre környéki utak felújítása. Régi vágya ez a lakosoknak, de a környéken élőknek is. A hírt Koczúrné Tóth Ibolya polgármester jelentette be az önkormányzat közösségi oldalán. A felújítást azóta tűkön ülve várja a lakosság.
– Éppen itt lenne már az ideje, hogy történjen valami, a helyiek nagyon várják – mondta egy hölgy a Fő út melletti dohányboltban. Először a Tomajmonostora felé vezető szakaszt, majd Tiszaszőlős irányába újítják fel az utat. Azon túl, hogy örülnek neki, a helyiek csavarnának egyet a folyamaton.
– Először inkább Tiszaszőlős felé kellene kezdeni. Tiszafüred a járásszékhely, oda megyünk a legtöbben és leggyakrabban. Tomajmonostora felé kevesebben közlekednek – magyarázta.
Csendes, de élettel teli község képét mutatja Tiszaszentimre egy átlagos hétköznap délután. A Fő úton nem a szél görgette, kiszáradt ördögszekérrel, hanem a falun áthaladó személyautókkal és mezőgazdasági munkagépekkel találkozik az ember. Az egyik oldalon idős hölgy rendezgeti a ház előtti, utcafronti kertet, a másik oldalon kismama tologatja babakocsiban az éppen síró csöppséget.
– Nehéz lenne ráismerni a falura, ha évtizedek múltán most visszajönnék ide. Én még emlékszem, milyen volt húsz-harminc, vagy akár negyven évvel ezelőtt. Nemegyszer toltam a kerékpárt gumicsizmában az esőtől sárosra áztatott Fő úton – idézte fel előbbi.
Marika néni az egész életét a faluban töltötte. Meglátása szerint sokat lépett előre a település, élhetőbbé vált az évtizedek alatt.
– Kevés a fiatal. Sajnos – állapította meg keserű szájízzel, közben nagyot rántott a gyökerével makacsul ragaszkodó gyomon.
– A munkahelyek hiánya elkényszeríti innen a fiatalokat – jegyezte meg.
Egy évvel ezelőtt kis paprikaüzem kezdte meg működését a faluban, de az is csak néhány főnek biztosít megélhetést. Mikor erre emlékeztetjük, csak annyit mond: Szép és jó ez, de sok ilyen kellene. Még ötöt, hatot kellene idehozni!
A településen tényleg hiányoznak a térségi szinten is tőkeerős vállalkozások, a faluban a mezőgazdaság és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Ez azonban nemcsak Tiszaszentimre, hanem általában véve a magyar vidék, a kis falvak betegsége.
– Csendes kis falu ez, ilyen volt mindig – állapította meg Szatmári Andorné az egyik büfében.
– A fiatalok elmennek, a falu pedig szépen lassan elöregedik. A megüresedő házakat pedig külföldiek vásárolják fel, főleg hollandok – mesélte.
Külföldiek is veszik a házakat
A helyiek felfigyeltek arra, hogy a külföldiek előszeretettel vásárolnak házakat a falu szélén, minél távolabb a központtól. Előnyben részesítik a csendes környezetet, hiszen pihenni, kikapcsolódni jönnek Tiszaszentimrére. Úgy tűnik, éppen a csend és a nyugalom a falu legnagyobb értéke.