Nagyot változott a világ, a gazdaköröket mégis érdemes tovább vinni

Nemrég egy megyei gazdaköri kirándulásról tudósítottuk az olvasókat. De nem is a kirándulás a lényeg, hanem az, hogy az országban újra vannak gazdakörök. Sokáig hiányoztak, mert a háború után nyomtalanul eltüntették őket. Független és önállóan gondolkodó szervezetként csupán vagyonuk jelentett értéket az új hatalom számára.

A gazdakörök gondolata Széchenyi fejéből pattant ki, és sikeres ötlet volt. Tagjaik megoszthatták egymással tapasztalataikat, új ismereteket kaptak a földművelés szerteágazó tudományából. Nem mellesleg könnyebben beszerezhették a jó minőségű vetőmagot, facsemetét, tenyészállatokat.

Emellett kulturális és érdekvédelmi szervezetekként is működtek, és a földműves társadalom egyik törvényes képviseletét is jelentették. Bár tagjaik között is megvolt a rangsor, sok kérdésben a tehetősebbek döntöttek, de betöltötték hivatalukat. Nem kívülről jött emberek szabtak irányt a többinek, hanem olyanok, akik maguk is együtt éltek a földdel.

Ezeket az értékeket érdemes tovább vinni.

Az újjászületett gazdaköröknek ma sokrétűbb feladata lehet, mint régen volt. Már új kihívásokkal is szembe kell nézniük, mert közben nagyot változott a világ. Már az is lényeges kérdés, hogy a termőföld lehetőleg mindig a hazai gazdák kezében maradjon. Azon kívül egy jóval nagyobb piac kihívásaival, mások által keményen képviselt érdekeivel is számolniuk kell, amivel szemben csak hatékony érdekvédelemmel és versenyképes minőséggel lehet talpon maradni.