Szolnokiak is űzik ezt a ritka küzdősportot

– Immáron öt éve létezik katonai hagyományőrző csoportunk, mely a középkori Magyarország hadi kultúrájával foglalkozik – taglalta hírportálunknak a Zolnok Bandérium klubvezetője.

Szolnoki István elmondta, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ klubjaként működő szervezetük egy olyan középkori küzdősportot elevenít fel, mely a lovagi tornák világát idézi vissza.

– Mindez valójában egy mára kihalt harcművészet, amelyet buhurtnak hívnak. Annak idején a lovagi kopjatörések előtt csoportos küzdelmekben mérettek meg a gyalogos katonák. Ezen felvezető küzdelmeket jeleníti meg a buhurt.

– A sportágat egyébként a 14. század elejétől a 15. század végéig datálható felszerelések, páncélzatok és a korabeli harci kultúra jellemzi. Vagyis az Anjou-királyok korát, Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idejét és a Hunyadiak időszakát sorolhatjuk ide – ismertette a klubvezető.

Aki mint mondja, Magyarországon mintegy tíz éve jelent meg eme különleges sportág, külföldön viszont már csaknem húsz éve létezik. Mára pedig már világversenyeken is összemérhetik tudásukat a legjobb harcosok.

Megtudtuk, az egyik ilyen esemény az évente megrendezendő Battle of the Nations (Nemzetek Csatája), melynek tavalyi programján – a magyar válogatott tagjaiként – a szolnoki csapat néhány sportolója is részt vehetett. Akkor a Róma melletti Santa Severában mutathatták meg tudásukat a megyeszékhely harcosai.

A festői szépségű helyszín mellett hazánkban is előkelő színtéren adott ízelítőt tudásából a Zolnok Bandérium.

– Budapesti szereplésünk fő apropója, hogy szerda esténként az egyik országos tévécsatornán fut egy hagyományőrző műsor. Ezt népszerűsítették többek közt a szolnoki lovagok is a budai vár gótikus termében – részletezte Szolnoki István. Hozzátéve, hogy csapatukból rajta kívül Farkas Gábor és Rapp László vett részt a programon.

Azt is megtudhattuk, a tornákon teljesen korhű páncélzatban, s az eredeti fegyverzet szinte tökéletes másaival folynak a küzdelmek. Mi több, a sportág történelmi hitelére is nagy hangsúlyt helyeznek az egyes eseményeken.

A rangos külföldi tornákon például történész bíró ügyel arra, hogy a hajdanán valóban létezett harci felszerelés másolatai köszönjenek vissza a küzdőtereken. A pusztán a képzelet szülte, történelmileg hiteltelen harci eszközök ugyanis nem szívesen látott vendégek arrafelé…Hartai Gergely

Hazánkban is rendeztek tornákat

Szolnoki István elmondta, Magyarországon a legkomolyabb tornáknak Iharosberény ad otthont. A Somogy megyei településen nemzetközi szintű versenyt is megrendeztek már.

Emellett a visegrádi nemzetközi palotajátékokon is van olyan torna, melyen a buhurt képviselői méretnek meg. Kisebb versenyeket elsősorban Bikalon, Makón, Berettyóújfalun és Csongrádon tartanak.

Szolnokon pedig az Agóra által szervezett Pálóci Tornán ismerhetjük meg a középkori harcművészetet. A küzdelmeket egyébként jellemzően karddal, pajzzsal, baltával és alabárddal vívják meg.

A felek pedig nemcsak csoportos, hanem egy-egy elleni mérkőzéseken is összecsaphatnak. Ezzel együtt fegyvernemek szerint eltérő versenyszámokban is kipróbálhatják magukat.