Szakadékban a vidék, de a városokban élénkülőben van az ingatlanpiac

– Szerencsés helyzetben vagyunk a feleségemmel, hiszen végre felépíthetjük közös otthonunkat Szolnokon – árulta el a harmincéves Kovács Péter.

– Mivel gyerekeket is tervezünk, legalább kettőt, a csokot is igénybe vesszük. Egy körülbelül száz négyzetméteres, családi házat álmodtunk meg három szobával, egy csendes utcában.

– Ha minden a terveink szerint alakul, a papírok beszerzése után hamarosan indulhat is az építkezés – tette hozzá a családalapítás előtt álló szolnoki fiatalember.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly az első három negyedévben Jász-Nagykun-Szolnok megyében kilencven lakást vettek használatba, az országos bővüléssel szemben tizenkilenc százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az új lakások nyolcvankét százalékának természetes személyek, tizenhétnek vállalkozások voltak a finanszírozói.

A családi ház a sláger

A lakosok az egy évvel korábbihoz képest tizenegy, a vállalkozások negyvenhat százalékkal kevesebb lakást építtettek. Építési forma szerint a lakások több mint háromnegyedét családi házas formában, tizenhat százalékát többszintes, többlakásos épületben, közel kilenc százalékát csoportházban adták át.

Átlagos alapterületük az országost meghaladó, százhuszonkét négyzetméter volt, ötvennyolc százalékukat négy és annál több szobával építették.

Élen a megyeszékhely

A megyében ötvenhét lakás szűnt meg, huszonhárom százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az épített lakások hatvanhárom százaléka megszűnt lakásokat pótolt. A tavalyi első három negyedévben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma pedig együttesen kétszázötvenkettő volt, 9,4 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a lakások harminckét százaléka a megyeszékhelyen, negyvenkilenc százaléka a többi városban, tizenkilenc százaléka községekben épült. A településtípusok közül egyedül ez utóbbiban nőtt az átadott lakások száma, de még így is csupán tizenhét lakás készült el tavaly kilenc hónap alatt a kis településeken.

A 2017-es adatokat megnézve pedig szintén azt láthatjuk, hogy a falvakban alig épülnek házak. Az említett évben megyénkben háromszázharmincnyolc építési engedélyt adtak be, ebből százhetvenötöt a Szolnoki járásban, száztízet pedig a jászberényiben. Az adott évben azonban a megépített lakások száma mindkét térségben csak fele annyi volt.

Szakadékban a vidék

Ha a településekre vonatkozó adatokat nézzük, kiderül, hogy a megyeszékhelyen százötven, Jászberényben pedig százkét építési engedélyt adtak be. A Szolnoki járásban Szolnok után a legtöbb engedélyt Szajolban (öt) és a mindössze ezer körüli lélekszámú Szászberken (négy) nyújtották be. A megye hetvennyolc településéből negyvenhatban egyáltalán nem készítettek ilyen engedélyt 2017-ben.

A szentmiklósi térségben például hat engedély született, és mindegyik Törökszentmiklóson, viszont egy lakást sem adtak át az adott évben. Szintén érdekes, hogy a kunszentmártoni körzetben a négy engedélyből egyet sem Kunszenten adtak be, hanem Cibakházán, Cserkeszőlőn és Öcsödön.

Öregszik az állomány

Egy elemzés szerint egyébként a megyei lakásállomány átlagkora 2011-ben negyvennyolc-negyvenkilenc év volt. Az erre az évre vonatkozó népszámlálás szerint szűkebb hazánk lakott lakásainak tizenhét százaléka 1946 előtt épült, harminc százaléka 1946–1970 között.

A legtöbb lakott lakást, vagyis a 2011-es állomány több mint negyvenkét százalékát 1971 és 1990 között építették. 1991 és 2000 között 5,2 százalékuk létesült, a népszámlálást megelőző tíz évben pedig 5,5 százalékuk.

Egyre több az új lakás, de messze még a 2004-es szint

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint tavaly országszerte folytatódott a lakásszektor bővülése, 2018 első három negyedévében az országban 10 218 új lakás épült. Ez huszonnyolc százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Valamennyi településtípus esetében nőttek a lakásberuházások; a fővárosban harminc, a megyei jogú városokban húsz, a többi városban huszonhárom, a községekben negyvenhét százalékkal emelkedett a használatbavételek száma. Tizennégy megyében több, öt megyében kevesebb új lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

A legdinamikusabb bővülés Bács-Kiskun, Pest és Veszprém megyéket jellemezte. Tavaly, az első három negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 26 655 új lakás építése kezdődhetett el, 6,2 százalékkal kevesebbé, mint 2017 azonos időszakában.

A rendszerváltás óta a legtöbb, 43 913 lakás 2004-ben készült el. A legkevesebb pedig 2015-ben. Akkor csak 7612 új otthonba költöztek be a családok.