Kétszer is a sajtófigyelem középpontjába került Szolnok

Először a Magyar Világhíradó közvetítette Szolnokról, amint az új miniszterelnök, jákfai vitéz Gömbös Gyula tábornok beiktatta hivatalába a megye új főispánját, roffi Borbély Györgyöt. Akkoriban a kormányváltás a politikai tisztséget betöltő főispánokat is érintette, ezért váltotta Borbély Almásy Sándort a megye élén.

1935-ben pedig Gömbös Gyula Szolnokon elmondott úgynevezett nagy beszéde kapott nemzetközi sajtónyilvánosságot, melyben belpolitikai problémák mellett határozott hangon követelte hazánk nemzetközi elszigeteltségének megszüntetését és fegyverkezési egyenjogúságának elismerését.

A Le Temps című, francia lap korabeli tudósítása szerint utóbbi bejelentése nagy aggodalmat váltott ki a környező államokban. A belpolitikáról szólva választási programja szellemében szólt olyan kérdésekről, mint a választójog ügye, reformpolitikája, bár megoldásukra itt sem mondott kézzelfogható dolgokat.

Az, hogy a miniszterelnök világnak szóló szolnoki üzenete általános figyelmet keltett, személyiségének és nálunk újszerű politizálási stílusának is köszönhető. A negyvenes évei végén járó egykori vezérkari tiszt és háborús veterán katonaként precízen, egyértelműen gondolkodó, a hazai közéletbe sok addig ismeretlen elemet vivő ember volt.

A háború végén nem akarta tudomásul venni a vereséget, az ország megmaradt katonai erőforrásait összefogva szerette volna megvédeni a határokat, majd némi kerülővel a szegedi ellenkormányig jutott. Egyes források szerint az ő javaslatára hívták meg oda Horthy Miklóst.

Meghatározó szerepe volt a Magyarországot katasztrófával fenyegető második királypuccs meghiúsításában, végül politikai pályára lépett. Az első magyar miniszterelnök volt, aki írásos kormányprogrammal kezdte meg működését.

Ebben közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális berendezkedésünk átalakítását tűzte ki célul, amiből gazdasági sikerei ellenére végül keveset tudott megvalósítani. Egyéni tragédiájaként olyan lépéseket tett egy főleg olasz mintájú tekintélyuralmi állam kialakítására, melyeknek az ország szerencséjére nem volt valóságalapja.

Politikai hagyományaink, a kormányzó és a hazai politikai élet meghatározó szereplőinek ellenállása kudarcra ítélte elképzeléseit, emiatt máig azzal a váddal illetik, hogy ezzel a nyilas hatalomátvétel szellemi előkészítője lett.

Egyedül a hadseregben okozott politizáló tisztek pozícióba emelésével olyan tartós változásokat, melyek hozzájárultak a későbbi háborús kiugrási kísérlet kudarcához. Szolnoki beszéde után egy évvel már kegyvesztetté vált, s a kormányzó csak azért nem menesztette hivatalából, mert 1936. október 6-án, ötvenéves korában súlyos betegségben elhunyt.