Egyre nehezebben találnak élelmet a lakott területre behúzódó állatok

A madártani szakemberek szerint jóval több, mint egy évszázada indult el hazánkban a lakosság önkéntes madáretetési mozgalma. Azonban hiába a jóindulat, felmerül a kérdés, vajon valóban szükséges-e beavatkoznunk a természet rendjébe?

Boldog Gusztáv, a megyénk déli részén természetvédelmi területeket felügyelő Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őrkerületi vezetője hírportálunknak kifejtette, alapjában véve háromfelé ágazik a madarak téli etetése: van a természetvédelmi szempontú, van a lakosság önkéntes akciója és képbe jön még a csatornák partján elszaporodott kacsák táplálása is.

A szakember elmondta, akadhatnak olyan időjárási helyzetek, mikor a madarak bajba kerülhetnek, ezért kénytelenek lennének elhagyni a biztonságos búvóhelyeiket, és táplálékszerzés céljából elvonulni olyan országokba, ahol kevésbé fokozott a természetvédelem.

Vagy például, mikor egy-egy állomány erősen leritkul, illetve ha a madárátvonulás pihenőhelyek biztonságát szeretnénk garantálni, akkor előfordul, hogy helyenként elősegítik a madarak táplálékhoz jutását.

– A hideg, kemény teleken többek között a réti sasoknál járunk el így. A ragadozó madarakat a befagyott halastavak környékén haltetemekkel és más állati hulladékkal etethetjük.

– Nemzeti parkunk címerállatát, a túzokot szükség esetén növényi hulladékokkal, zöldtakarmánnyal kínáljuk meg. Emellett a nemzeti parknak van úgynevezett vadföldje is, ahol őszi repcét vetnek, ugyanis a növény fontos takarmánya ezeknek a madaraknak – hangsúlyozta Boldog Gusztáv.

Hozzátette, a pusztákon létrehozott, úgynevezett madár-bazár kisparcellás területeken amellett, hogy növényvédőszer-mentesen termesztenek, még a megművelt földek mentén fás, bokros területeket is fenntartanak, melyek búvóhelyéül és táplálékforrásul szolgál a madaraknak.

További fontos szempont, hogy ezek a mezőgazdasági kultúrák a rágcsálókat is odacsalják a környékre, ami szintén kiváló tápláléka néhány védendő ragadozó madárnak, úgymint a parlagi sas vagy kerecsensólyom.

Bár eddig még enyhébb volt az idő, a télire lakott területekre húzódó madarak is hamarosan egyre nehezebben találnak maguknak élelmet. Az etetés könnyebbséget és biztonságot jelenthet számukra, de csak akkor, ha egész télen végezzük – figyelmeztet a szakember, aki hozzáteszi, alapvetően nincs szükség az etetésükre.

– A természet úgy épült fel, hogy ember nélkül kell túlélniük a telet a madaraknak. Azok a fajok, melyek nem találnak táplálékot, vagy a számukra túl hideg időjárást nem képesek elviselni, elvonulnak melegebb éghajlatra.

– A Kárpát-medencében élő madarak viszont fel vannak készülve az évszakok váltakozására. Amelyik példány elpusztul, az a természetes kiválasztódás része, mégpedig azért, hogy a fennmaradó állomány még erősebb legyen.

A kenyér betegségeket is okozhat

– Általános szabály a madáretetésnél, hogy meg kell várni azt az időszakot, amikor feltehetően már lecsökkent a táplálék mennyisége. Ez nagyjából akkor következik be, ha már tartósan mínusz fokok vannak, vagy viszonylag vastag a hóborítás – tudtuk meg Boldog Gusztávtól.

Fontos azonban, hogy kenyeret, péksüteményt, pattogatott kukoricát nem adhatunk tollas barátainknak, ugyanis ezek az ételek bélbetegségeket és pusztulást okozhatnak – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, legpraktikusabb az olajos magvakkal történő etetés.

Ezt dobozokba vagy dúcetetőbe is kihelyezhetjük. Ezek lehetnek napraforgó, tökmag, dió és egyéb magvak. Nagyon fontos, hogy ne legyenek fűszerezettek. Ha sózott mogyorót vásárolunk, akkor azt együk meg inkább mi.

Illetve köztudomású, hogy faggyúval vagy sómentes szalonnával is etethetünk. A szakember emellett a folyamatos ellátásra hívta fel a figyelmet, hiszen ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, rengeteg madarat hozhatunk nehéz helyzetbe.