A megfilmesítés esélyeiről, Rejtő Jenőről és új könyvéről is beszélt az író

– A legújabb könyve, A halottlátó szigete kicsit másmilyen lett, mint a korábbiak. Szándékosan?

– Persze, direkt. Több benne a humor és közvetlenebb a stílus. Én is változtam az elmúlt években, nem csoda, hogy a könyveim is. Mostanában több visszajelzést kaptam, hogy sokakat Rejtő Jenőére emlékeztet a stílusom. Ez egyfelől megtisztelő, másrészt viszont azt gondolom, igazából csak A. G. Miller stílusjegyeket találhatnak a könyveimben az olvasók.

– Apropó, ők hogy fogadták a váltást?

– Úgy tűnik, jól. Különösen a hölgyek. Ők mintha többségben lennének az író-olvasó találkozókon és a közösségi oldalam kedvelői között is. De nyilván nem általánosítok. Bár minden adat azt igazolja, a nők egyébként is többet olvasnak.

– Szórakoztató irodalmat, vagyis krimiket és kalandregényeket is. Az egyik közönségtalálkozón egy kedves fiatal hölgy megkérdezte, számíthat-e rá, hogy előbb-utóbb romantikus regényeket is olvashat tőlem, mert neki azok is bejönnének. Ez ügyben nem tudtam megnyugtatni.

– Abban a műfajban nálam sokkal jobbak dolgoznak, hagyjuk ezt rájuk.

– De azért ön sem tétlenkedik. Lesz új könyv?

– Hogyne, jól állok vele.

– Bővebben?

– Még inkább ne! De annyit mégis, ez is krimi lesz, borzongással és humorral, s akár már jövő tavasszal megjelenhet.

– Néhány közönségtalálkozóján azért már részleteket is megosztott róla.

– Ha a hallgatóságot ez érdekli, belemegyünk a dologba. Nagyon változó, ki mire kíváncsi. Előfordult, hogy egy helyen azt a témát jártuk körül hosszasabban, vajon megesett-e már, hogy olyan történetet írtam, amelytől magam is megijedtem.

– S volt ilyen?

– Megvan az a helyzeti előnyöm, hogy tudom, mi következik a történetben. Szóval, nem jellemző.

– Az utóbbi időkben az író-olvasó találkozókon főleg A halottlátó szigetéről mesélt. Zajlik a könyv körül az élet?

– A tervek szerint egy rendészeti szakközépiskolában vetélkedőt rendeznek a krimi történetére építve, berendezve annak egyes jeleneteit, a végén rendhagyó író-olvasó találkozóval. A szervezés még tart, de akár már októberben sor kerülhet rá.

– Egy diákszínjátszó csoport pedig színre vinné a regény egyik jelenetét. Itt viszont még vannak kérdőjelek.

– Színdarab? Mit szólna akkor már egy megfilmesítéshez?

– Na az nehéz ügy! A rendhagyó helyszíneken játszódó történet miatt A halottlátó szigetének Magyarországon szinte egyetlen jelenete sem forgatható le, mesélte nekem nemrég egy rendező ismerősöm, aki olvasta a nyáron.

– Egy átlagos magyar szórakoztató mozifilm költségvetésének valószínűleg a dupláját is felemésztené. Akár egy egész estés animációs filmet viszont könnyebb lenne készíteni belőle. De azt is csak egy hajszálnyival.

– Mit szólna hozzá, ha egyszer mégis összejönne?

– Még szép, hogy örülnék.