Egyre tovább élnek a megyeiek

Tavaly Magyarországon a születéskor várható élettartam a nők esetében 79 év, a férfiak esetében 72,4 év volt. Bár a különbség továbbra is jelentős, a századforduló óta közelített egymáshoz a nők és a férfiak várható élettartama.

A férfiaké jelentősen emelkedett a korábbi adatokhoz képest, 2001 óta ugyanis több mint négy évvel javult a születéskor várható élettartamuk. A nők esetében ennél kisebb volt a növekedés, körülbelül két és fél év.

A leghosszabb életre egyébként a budapesti nőknek (80,1 év), a legrövidebbre a nógrádi férfiaknak (69,99 év) van esélyük.

Az Észak-Alföld régióban is emelkedett az átlagéletkor a századforduló óta, a férfiak esetén majdnem öt évvel, a nőknél két és fél évvel. Ennek ellenére a régiók rangsorában csak a Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot tudtuk megelőzni. Térségünkben ugyanis a férfiak 71,88, a nők pedig 78,66 évig élnek.

Ha pedig a megyék rangsorát nézzük, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Budapestet nem számítva, hátulról a harmadik helyen található. A KSH tavalyi adatai szerint megyénkben a nők átlagéletkora 77,89 év volt.

Ezekkel az adatokkal csak Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét előztük meg. Az előbbi lakói 77,78, az utóbbié 77,58 évig élnek átlagosan. A legtovább Zala megyében élnek a nők, átlagosan 80 évig.

A férfiak szűkebb hazánkban átlagosan 71,15 év hosszú életre számíthatnak. A megyebeliekénél kevesebb átlagéletkor jut a Borsod-Abaúj-Zemplén (70,5 év) és a Nógrád megyei (69,99 év) férfiaknak. A leghosszabb ideig Győr-Moson-Sopron megyében élnek az erősebbik nem képviselői, 73,29 évig.

Jó hír viszont, hogy a századforduló óta a nők és a férfiak várható élettartama is nőtt megyénkben. Az előbbieké kicsivel több mint másfél évvel, az utóbbiaké viszont majdnem négy évvel.

Abban, hogy az átlagéletkor nem csökken, az egészségügy fejlődése is szerepet játszik. Az orvostudomány egyre több betegséggel tud megküzdeni, és ezért hosszabb ideig lehet életben tartani a betegségekben szenvedőket.

– Ezek azonban beteg életévek, melyek torzítják a statisztikát, a cél ugyanis az lenne, hogy minél több legyen az egészségben eltöltött évek száma – mondta hírportálunknak egy szolnoki háziorvos.

– Az egészségünknek azonban csak a 25 százaléka köszönhető az egészségügynek, a többi a megelőzésnek, ezért ez utóbbi különösen fontos. Ennek egyik eleme, ha rendszeresen járunk szűrésekre, hogy még időben felismerjük a betegségeket.

– Fontosak azonban az egyénre szabott megelőzési stratégiák, tehát figyelembe kell venni, hogy korábban milyen betegségek fordultak már elő a családban. Ahol például sok a cukorbeteg, a cukorbetegséget megelőző állapotokra kell odafigyelni.

– Úgy gondolom, hogy a megelőzésben a foglalkozás-egészségügynek is fontos szerepe van, ugyanis azt tapasztalom, hogy a munkavállalók nem mennek el a háziorvoshoz.

– Éppen ezért, fontos lenne, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás is elérhető legyen az üzemorvosi rendszerben, így sokkal több problémát kiszűrhetnénk. Az azonban, hogy milyen sűrűn járunk orvoshoz, illetve szűrésekre, nagyban függ az egyéni felelősségvállalástól – tette hozzá.

Egészséges életmóddal jóval hosszabb az életkor

A megkérdezett szolnoki háziorvos arra is rávilágított, az egyéni felelősségvállalástól függ az is, hogy az egészséges vagy az egészségtelen életmódot választjuk.

– Az egészségtelen életmóddal, a dohányzással és a túlzott alkoholfogyasztással ugyanis közvetlenül károsíthatjuk, lerövidíthetjük az életünket. A hosszú életkor elérésében nagyon lényeges a megfelelő életmód.

– Ezért a mozgás nagyon fontos, már csak azért is, mert a magyar lakosság több mint a fele elhízott. A túlsúlyosak között pedig nagyobb a szív- és érrendszeri, a daganatos, valamint az anyagcsere-­megbetegedésben szenvedők aránya.

– A mozgás mellett javaslom még a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzését, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozást. A túlzott diétát és a szélsőséges táplálkozást viszont nem tartom ideálisnak – árulta el.