Az akadálymentes vonat nem garancia a gondtalan utazásra

Az ÉN IS VAGYOK! Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesülete minden évben szervez a tagoknak közös nyaralást a Balatonhoz, így bővelkednek tapasztalatokban.

– Hetedik éve, hogy közösen megyünk nyaralni akadálymentes vonattal, de nem egyszerű, a tavalyi utazás volt az egyetlen alkalom, hogy problémamentesen tudtunk eljutni úti célunkhoz – számolt be élményeikről Fehérváry Tünde, az egyesület elnöke. – Csapatban azért utazunk szívesebben, mert egyébként megbámulnak minket, beszólogatnak, néha igen durván is.

Az idei út már a szervezésnél elég bonyodalmasnak ígérkezik.

– Júliusban tizenkilencen utazunk a Balatonhoz, kilenc ember súlyosan fogyatékos. Egy szolnoki menetjegyirodába mentünk be megrendelni az akadálymentes vonatot, valamint a menet- és helyjegyeket is, mint az elmúlt években.

– Az ügyintéző közölte, hogy az ezzel foglalkozó munkatársuk nem tartózkodik bent, de megadta a telefonszámát. A hölgy a telefonon keresztül azt ígérte, hogy utánanéz, hogy mit lehet tenni, és visszahív. Nem hívott.

– Másnap szintén bementünk az irodába, de az illetékes most sem volt bent. Most kedden jelentkezett, mondván, hogy utánajárt, hogyan lehet vagont foglalni, hívjuk fel a zöld számot. Felhívtuk, de ott meg azt mondták, elrontottuk a rendelést azzal, hogy papíron és telefonon is intéztük – mesélte Tünde.

– Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a megrendelő adatlap elküldése egyáltalán nem elégséges, mert a vonat sokszor nem az első vágányra érkezik, hogy kerekesszékkel is könnyen meg lehessen közelíteni, és a lefoglalt helyünk sincs meg minden alkalommal.

– Egyik évben Záhonytól a Balatonig lefoglaltuk a vonatkocsit, és hiába fizettük ki, mégis ültek bent utasok, mikor a kalauz próbálta őket elküldeni, nagy volt a zúgolódás, így feladta.

Évekkel ezelőtt megtörtént, hogy a kerékpárszállító vagont jelölték ki a mozgássérültek számára is, ami dugig volt biciklivel. Ráadásul le se lehetett mindet rögzíteni, állniuk kellett a boruló drótszamarak rohamát.

– Kerekesszékkel, elektromos kocsival egy emelőszerkezet segítségével lehet feljutni a vonatra, de valamelyik évben például azért ragadt le az Intercity Budapesten, mert öt vasúti dolgozó próbálta lecsukni az emelőszerkezetet, de nem tudták, hogyan kell – mesélte Tünde.

Vannak persze pozitív tapasztalatok is. Keszthelynél például nagyon segítőkész kalauzokkal találkoztak, de műemlék- vagy múzeumlátogatásnál is sok helyen nagyon kedvesen fogadták a csapatot.

Másik vágányon

Balatonfenyvesen is megjárta egyszer a csapat. Elvileg az első vágányra kellet volna érkezniük, de a harmadikra futott be a vonat. Tíz-tizenegy elektromos székkel közlekedő tag volt velük, akik nyilván nem tudtak volna átkelni a síneken, ahol egyébként is tilos az átjárás.

Még jó, hogy mindig mennek velük családtagok, segítők: ők most kénytelenek voltak kézben átcipelni az aluljárón a súlyosan mozgásfogyatékos utazókat…