Ma is gyakran pingpongütőt ragad Tiszaigar díszpolgára

Ma is meglehetősen mozgalmas életet él Tiszaigar díszpolgára. Bár közel jár a nyolcvanhoz, rendszeresen sportol és dolgozik. Tolnai József negyven évig volt tanárember, munkáját az egész falu elismerte és most is tisztelik.

Karcagon végezte a gimnáziumot, tanáraira ma is örömmel gondol. Háromszor jelentkezett állatorvosnak, de mindháromszor elutasították.

– A középiskolát 1957-ben végeztem. A forradalom idején, október 23-án gimnazistaként kimentünk a Kossuth-emlékműhöz, emiatt rossz értékelést kaptam, és nem vettek fel, amikor állatorvosnak jelentkeztem – mesélte az 1939-es születésű pedagógus.

A községi tanácson, mint adóügyi előadó kapott munkát, később a járáshoz került. Olyan jól végezte a munkáját, hogy ő járt ki a járás településeire rendbe tenni a zavaros adóügyeket.

Később levelezőn elvégezte a szegedi tanárképző főiskolát, majd kémia-matematika szakos pedagógusként helyezkedett el. Már a főiskolai tanulmányai mellett is dolgozott, mint képesítés nélküli pedagógus tanított Tiszaszent­imrén.

– Mivel feleségem Tiszaigaron tanított, én is átkértem magam a helyi általános iskolába. Kémia-, matematika- és testnevelésórákat tartottam – mondta Tolnai József.

– A sporttal mindig jó viszonyban voltam, negyven felett is rúgtam a bőrt a helyi labdarúgócsapatban – felelte arra a kérdésre, hogy került a képbe a testnevelés. Meglátása szerint a sport olyan viselkedésre tanít, mely szép szóval nem érhető el.

Tolnai József negyven évig tanított, volt iskolaigazgató is. A járásnál tanulmányi felügyelő, később körzeti igazgató lett. Ekkor három település iskolája tartozott az irányítása alá: Tiszaigar, Tiszaörs és Nagyiván.

– Amikor hazakerültem Tiszaigarra, hirtelen mindenki tanár bácsinak szólított, pedig azelőtt csak Józsi voltam. A faluban fiataltól idősig mindenki elismerte a munkámat – emlékezett vissza.

– Szerettem tanítani, a gyerekekkel mindig jól kijöttem. Nem sokat kellett fegyelmeznem – jegyezte meg mosolyogva.

Úgy érzi, sokat köszönhet feleségének. Levelezőn nem sok módszertant tanultak, eleinte neje segített neki elsajátítani a szükséges alapokat. A közös pálya mellett sok minden összeköti őket.

Idén lesznek ötvenöt éves házasok. Mint tősgyökeres igariak, gyerekkoruk óta ismerik egymást, egy bálban kezdődött minden... Két lányuk született, egyik – a szülői példát követve – pedagógus lett, másik lányuk orvos Floridában.

Mindig aktív, dinamikus ember volt, a nyugdíjas évek sem kizárólag pihenéssel telnek. A közéletben is aktívan vállalt szerepet, volt tanácstag, majd önkormányzati képviselő, egy időben alpolgármester is.

Tíz évvel ezelőtt pedig Tiszaigar díszpolgára lett. Mivel szereti a sportot, ma is pingpongozik. Van a helyi sportegyesületben egy asztalitenisz szakosztályuk. Közel húsz éve nyugdíjas, de ez az idő is munkával telt, most mezőgazdasággal foglalkozik.

Meglátása szerint, sokat változott Tiszaigar az évtizedek során. Össze sem lehet hasonlítani. Elsősorban a szellemi és társasági életet hiányolja, mely az utóbbi időben hanyatlani látszik.

Nem divat ma már összejárni, beszélgetni, ápolni a baráti kapcsolatokat. A fiatalok elvándorolnak, a falu pedig szép lassan megöregedett.