Fejtörést okoz a sok galamb és ürülékük a kunszenti vasútállomásnál

Finoman szólva sem impozáns látvány egy galambürülékkel borított épület és annak közvetlen környéke. Legyen az az ingatlan lakóház vagy középület.

Az ember fejében óhatatlanul megfordul az a gondolat is, mi lesz, ha a madarak meg is rongálják a tetőszerkezetet?

– Túlzás lenne azt mondani, hogy a madarak képesek szétcsipkedni, tönkretenni egy épületet. Az viszont igaz, hogy ürülékük sok problémát okoz – vélekedik Katona Mihály madármegfigyelő, akivel a kunszenti vasútállomáson beszélgetünk, a galambok egyik legkedveltebb tartózkodási helyén.

Szerinte vitathatatlan, hogy az állomáson, sőt, szinte mindenhol rendkívül elszaporodtak a galambok. Ennek oka, hogy felborult az ökológiai egyensúly. Egyre kevesebb az a ragadozó madár, mely a galambokra vadászott, például a héja vagy a sólyom.

– A másik gond, hogy igen körülményes a galambok gyérítése. Egyenként kell(ene) összefogdosni e jószágokat, a kilövés, mérgezés városon belül nem lehetséges.

Mihály hozzáteszi, ha a galambokat megfogják, el lehetne szállítani azokat állatkertekbe, ahol – tudja, drasztikus – megetetnék őket más ragadozókkal. Kérdésünkre, mit lehet egy épület „galambtalanításáért” tenni – amennyiben nem az összegyűjtést választják –, a szakember a riasztást javasolja.

A műbaglyok kihelyezése például az állomásépület tetejére jó megoldásnak tűnik. A MÁV Zrt. másban (is) gondolkodik.

A kunszentmártoni állomásépület homlokzatát 2015-ben újították fel, akkor nem építettek ki galambvédelmi rendszert. Nem tettek azonban le erről, hiszen a madárproblémát ők is tapasztalták, ezért az épület belső felújításával együtt szeretnék kialakítani a galambvédelmet.

Nagy kérdés, hogy hogyan. Mindenesetre addig is ütemezetten tisztítják az ereszcsatornákat, és a lehulló galambürüléket is takarítják.

Ahogy a vasúttársaság nyilatkozta, a galambok jelenléte a vasútállomásokon ismert – és nem csak kunszenti – probléma, ez ellen több módszerrel folyamatosan küzdenek.

A fizikai akadályok közül a madárriasztó tüske a legalkalmasabb és legelterjedtebb módszer a galambok és más madarak távol tartására, ilyen készült például Vácon, Szegeden, Pécsett, Kaposvárott és a Keleti pályaudvaron az új utastájékoztató rendszernél.

Elektromos riasztóberendezések is alkalmazhatók, melyek kevésbé zavarják az építészeti arculatot, de az eddigi tapasztalatok alapján a galambok idővel hozzászoknak és visszatérnek, a vékony huzalokat pedig elszakítják.

Egy mű holló vagy sólyom elhelyezése is segít, de ez is csak ideig-óráig rettenti el a hívatlan vendégeket, ráadásul a műanyag madár nem mozdul, ezért idővel újra megjelennek a madarak.

A letelepedésüket akadályozza még a galambriasztó gél is, azonban ez is csak egy évig hatásos, évente újra kell kenni, fenntartási költsége magasabb. Egyelőre tehát úgy tűnik, nagyobb a küzdelem, mint a siker…