Már csak emlékeikben él tovább édesapjuk a mezőtúri gyerekeknek

Nézd, milyen szép telefonom van! Apáé volt… – mutatja a készüléket, s a benne lévő fotókat a cserfes Mercike. Az ötesztendős kislány már több emléket őriz apukájáról, mint kétéves kisöccse, Bence, aki alig-alig ismerte őt. A mezőtúri gyerekek édesapja éppen hat hónapja halt meg.

– Alig negyvenévesen hagyott itt bennünket a párom – kezd bele a szomorú történetbe az édesanya, Tóth Éva. Látszik rajta, hogy még ma is nehéz beszélnie a szörnyű időszakról.

– Daganatot találtak a szervezetében, s hiába műtötték meg, az áttétek erősebbnek bizonyultak nála. Pedig hosszú, boldog életet terveztünk. Kilenc éve találkoztunk, akkoriban mindketten Jászberényben dolgoztunk.

„Hosszú éveket terveztek együtt tölteni, de a betegség közbeszólt”

– Tápiószentmártoni vagyok, de végül úgy döntöttünk, itt, Mezőtúron telepedünk le. Előbb Mercike érkezett, majd Bence. Közben Zolival a munka mellett állatokat tartottunk, főként birkáink voltak.

A betegség azonban hirtelen közbeszólt. Miután felfedezték a daganatot, több mint egy éven át folytak a kezelések, teltek a kórházi hetek-hónapok, ám sajnos hiába. Későn derült ki, hogy a családapa gerincénél is áttét képződött, s hat hónappal ezelőtt

elhunyt.

– Az utolsó időszakban már nagyon rosszul volt a párom, folyamatos kórházi kezelés alatt állt, de előfordult, hogy hajnali kettőkor kérte, menjek be hozzá.

– Végül épp a halála napján kaptuk meg az önkormányzattól ezt a lakást, amelyikben most élünk. Egyszerre kellett hát intézni a temetést és a költözést.

– Magunkra maradtunk, pedig végig bíztunk benne, hogy meggyógyul. Próbálom úgy is ápolni Zoli emlékét, hogy a gyerekeknek gyakran mesélek róla, hiszen egyébként néhány év múlva talán már azt se tudnák felidézni, hogyan nézett ki az édesapjuk – mondja Éva.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy ráadásul immár mindkét gyermek is tartós betegséggel küzd.

– Bence már pici kora óta gyakran befullad, s nemrégiben Mercinél is jelentkeztek a tünetek – tudjuk meg az édesanyától. – A korábbi albérletünkben penészedtek a falak, s talán a körülmények, a rossz levegő okozta a betegséget.

– Bár riasztó ez a fulladás, azért szerencsére kezelhető. Nemsokára azonban kórházi kivizsgálással járunk a végére ennek a bajnak.

A város is segíti a családot

A röviddel karácsony előtt magára maradt családot többféle módon is segítette, segíti a város. Az önkormányzattól kapott lakás kényelmes körülményeket biztosít számukra.

Emellett annak a Herceg Antal által útjára indított kezdeményezésnek is részesei lehettek, amelynek keretében rászoruló családok kapnak nagyobb értékben élelmiszert, tüzelőt, s egyéb hasznos dolgot.

Éva azonban elsősorban saját erejéből szeretné felnevelni árván maradt gyermekeit. Így például – bár a korábban tartott birkákat eladták –, néhány malacot továbbra is nevelnek.