Ahol a jeneiek élnek: mi a kapocs Tandori Dezső és Tiszajenő között? – galériával

Községházánál strázsáló fenyők, parasztház, szőlő, vadvirág, királyszobor árnyas fák alatt, harangtorony, biciklisek, kamaszkorú katolikus templom, keskenyvágányú kisvasúti emlékhely, gazdasági udvar csacsival, kecskékkel, s mintha birkákkal is, közlekedési tükör, ami meghajlítja az egyenest, átmozgatja az arányokat. Ezeket dünnyögi a szerző, amikor verbalizálja a képeket, válogat, akkor most melyiket, melyikeket írja meg, hogyan ragadjon meg egy hangulatot, egy aprócska valóságdarabot, amit kibonthatna egyszerű vagy bonyolult mondatokban, mintegy képszövegként.

Jeneiek, mormolja a szerző, a falu fiatal, de fogyó népességgel, lehetnek vagy másfélezren. Ő is, vagyis én is Jenei vagyok, de most a tiszajeneiekről lesz szó, a családom Jenei-ága viszont dunántúli. Egy nagyon kedves szolnoki ismerősöm játékosan rokonának is fogadott, mert az atyafiságában vannak Jeneiek, akik somlójenőről származnak, mi meg Veszprém környékéről, s hogy hát akkor biztosan lehet valami közös ős a famíliáinkban. Lehet, nem tudom, nem jártam utána.

Viszont hogy a tiszajenőieket jeneieknek nevezik, azt Sepsi Lacitól hallottam. Lászlótól. Mindegy, gimnazista kora óta ismerem. Ő tiszajenői, de már régen Pesten él. Író, fordító, filmesztéta. Tömegfilmekkel, vagy ahogy ő mondta egyszer, aljakultúrával foglalkozik. Több regénye is megjelent, gyerekkönyvei. Az első regényét Szolnokon adtuk ki az Eső-könyvek sorozatban. Holt istenek kora, ez a címe. Tandori Dezsőt kértem meg, hogy írjon hozzá fülszöveget. Írt. A nagy író a tizennyolc éves szolnoki gimnazista könyvéhez. Mert a regény, ami akkoriban kultuszkönyve lett a szolnoki vagy környékbeli fiataloknak, még azelőtt megjelent, hogy Sepsi leérettségizett volna a Verseghyben.

A tiszajeneiek vagy akik olvassák ezt, keressenek rá Sepsi Lacira a neten, néhány írását megtalálhatják ott. Megrendelhetik a könyveit, de talán a könyvesboltokban is találhatnak még példányokat belőlük. És ha olvassák őket, így vagy úgy, egyikből-másikból Tiszajenőről is olvashatnak kicsit. Nem lesz néven nevezve a település, de hát miből dolgozna az író, ha nem saját magából. A gyerek- és fiatalkorából is. S az Sepsinek jórészt Tiszajenőn telt.