Gúzsba kötve táncolnak: kényszerzubbony a településeken

— Könnyebben tudnánk repülőteret építeni, mint utat — véli Rákóczifalva alpolgármestere. Dr. Túróczi Imre elmondta, amikor kishajókikötőt építettek, akkor többen felvetették a településen, miért akarnak hajózni, hiszen egyes utcákban még járni sem tudnak. Ám a települések a fejlesztéseknél kényszerpályán mozognak. Azaz nem feltétlenül azt fejlesztik, amire legégetőbb szükség lenne, hanem amire van pályázat, és támogatást lehet nyerni.

Huber Ferenc, Fegyvernek polgármestere szerint a legfőbb probléma mégis az, hogy az önkormányzatok évek óta csak egy helyben topognak. Az ellátandó feladatok és az arra kapott állami forintok köszönő viszonyban sincsenek egymással. Tény, két év alatt 500 milliárdról 800 milliárdra nőtt az önkormányzatok hiteltartozása. Vígvári András, az Állami Számvevőszék munkatársa szerint ennél is aggasztóbb jel, hogy míg korábban csak a választások előtt növekedett meg, majd fokozatosan csökkent, addig most folytatódik az eladósodás.

Sok múlik a helyi politikusokon

— Az önkormányzatok mennek, de nem olyan ütemben, ahogy haladhatnának — állítja dr. Báger Gusztáv. A szolnoki főiskola professzora, az Állami Számvevőszék munkatársa szerint a rendszerváltás óta megfigyelhető az folyamat, hogy az állam kivonul a feladatellátásból, és azokat az önkormányzatoknak adja át. Ráadásul nincs meghatározva az a minimum, amit ellátásként biztosítani kell a településeknél. Ugyanakkor kiszámíthatatlanná vált a központi finanszírozás. A fejlesztések támogatási rendszere sem jó, hiszen gyakran nem azokat a beruházásokat segítik, amelyekre szükség lenne. Az önkormányzatok sikeressége ugyanakkor nagyban múlik a helyi politikusok és köztisztviselők rátermettségén is.

— 2006-ig 21 önkormányzat került csődbe. Az elmúlt másfél évben pedig 5-6 hitelrendezési eljárás indult — mondta el Vígvári András. A szakember szerint ugyanakkor számos önkormányzat van csődközeli helyzetben. Ezek egy része már gyakorlatilag fizetésképtelen, azaz van hatvan napon túli lejárt számlájuk, ám különböző számviteli megoldásokkal még elodázzák a bajt. A költségvetésből 5300 milliárd forint jut az önkormányzatoknak. Ám ennek a pénznek a felhasználása nem mindig a leghatékonyabb — tudtuk meg a parlament önkormányzati bizottságának elnökétől. Jauernik István szerint azonban ennél is súlyosabb gond, hogy igazságtalan a jelenlegi önkormányzati rendszer. Míg egyes önkormányzatoknál a működésre nem jut pénz, másutt arról folyik a vita, hogy meddig legyen nyitva az uszoda, vagy hogy éjszaka milyen gyakran járjon a busz.

A politikus szerint nem csak az a kérdés, hogy mennyi a személyi jövedelemadóból helyben maradó rész, hiszen az ország egyes térségei között ugyancsak óriásiak a jövedelemkülönbségek. Különösen hátrányban vannak az elöregedő települések, ahol sok a nyugdíjas. Az önkormányzatok közötti egyelőtlenség másik oka az iparűzési adóban keresendő. Az ebből származó bevétel súlya ugyanis az elmúlt években megnőtt. Jauernik István szerint a problémákat nem lehet megoldani csak a finanszírozás vagy csak az ellátandó feladatok rendszerének átalakításával, de csupán az önkormányzati szerkezet megváltoztatásával sem. Egységes reformra van szükség, melyből egyetlen elemet sem lehet kiemelni.