2023.09.09. 07:27
Japán csatlakozott az Ukrajnát támogató nyugati országokhoz
Élő közvetítésünk a háború 563. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök (b) fogadja Hajasi Josimasza japán külügyminisztert Kijevben 2023. szeptember 9-én
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Fotó: -
Múzeumi tankokkal képzik az ukrán katonákat
Noha a dán kormány Németországgal és Hollandiával, valamint később Belgiummal az oldalán februárban bejelentette, hogy száz – majd később azt, hogy 178 – darab német Leopard 1A5 harckocsit küld Ukrajnának, továbbá vállalja a nyugati technikára való átképzést, most Koppenhágának három múzeumból kellett kitolnia a harckocsikat az ukrán katonák kiképzéséhez – hívta fel a figyelmet a Forbes magazin.
Ez azt jelenti, hogy a múzeumi darabok jobb állapotban voltak, mint a közel száz raktárban lévő – írja a Magyar Nemzet.
Újabb orosz drón darabjai kerültek elő Románia területén
Újabb, feltehetően az orosz hadsereg által használt drón darabjait találták meg Romániában, a Duna-parti ukrajnai Izmail folyami kikötővel szemben lévő Plauru település térségében – közölte szombaton a román védelmi minisztérium (MAPN).
Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a román haditengerészet katonái a helyi hatóságoktól kapott információk alapján kutatták át és találták meg a dróndarabokat Plaurutól mintegy 2,5 kilométerre.
A MAPN szerint olyan drónról van szó, "amilyeneket az orosz hadsereg használ". A tárca közölte: védelmi erői továbbra is készenlétben állnak, és folytatják azoknak a térségeknek az átkutatását, amelyek közlében az orosz erők támadásokat intéznek az ukrán kikötői infrastruktúra ellen.
Klaus Iohannis román államfő szerint a Románia területén talált dróndarabok arra utalnak, hogy megsértették a NATO-szövetséges Románia szuverén légterét, ami teljesen elfogadhatatlan, és veszélyezteti a román állampolgárok biztonságát.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a román államfő határozottan elítéli Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.
Az üggyel kapcsolatban Iohannis szombaton telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította a román elnököt. Stoltenberg megerősítette, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a szövetségesek teljes mértékben Románia mellett állnak.
Stoltenberg az X (volt Twitter) közösségi oldalon közzétett bejegyzésében
a Romániában talált dróndarabokkal kapcsolatban megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek. Ugyanakkor üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os repülőgépet telepít Romániába.
Luminita Odobescu román külügyminiszter a héten telefonon tanácskozott a kialakult helyzetről amerikai hivatali kollégájával. Antony Blinken az Egyesült Államok szilárd támogatásáról biztosította Romániát, és azt ígérte, hogy a következő turnusváltáskor a jelenleginél több F-16-os amerikai harci repülőgépet küldenek Romániába járőrszolgálatra a légtér védelmének erősítése érdekében.
Robbanás rázta meg a Krímet
Szombaton délután kigyulladt egy katonai objektum az Oroszország által megszállt Szimferopolban. A közösségi oldalakon megjelent egy felvétel, amelyeken az látszik, hogy a robbanást követően a helyszínen hatalmas füst keletkezett.
Az előzetes információk szerint egy katonai egységet érhetett támadás – írja a Mandiner.
Japán csatlakozott az Ukrajnát támogató nyugati országokhoz
Korábban írtuk, hogy váratlanul Kijevbe érkezett szombaton
Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megállapodott arról, hogy a két ország biztonsági garanciákról kezd majd tárgyalásokat egymással, illetve együtt fog működni Ukrajna háború utáni gazdasági újjáépítésében is
– jelentette be szombaton a tokiói külügyminisztérium.
Japán csatlakozott azokhoz a nyugati országokhoz, amelyek támogatják Ukrajnát és szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Eddig már több mint 7 milliárd dollár értékben nyújtott humanitárius segítséget Ukrajnának. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának pacifista alkotmánya azt azonban nem teszi lehetővé, hogy fegyvereket szállítson.
Hajasi a háború kirobbanása óta először járt Kijevben.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/AP/EPA pool
A japán külügyminiszter az ukrán államfőnek ismételten megerősítette, hogy Tokió elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és továbbra is érvényben tartja az Oroszország ellen bevezetett szigorú büntetőintézkedéseket.
Hajasit több japán cég vezetője is elkísérte előre nem bejelentett kijevi látogatására. A tárcavezető tárgyalásain biztosította az ukrán vezetőket arról, hogy mind az állami, mind a magánszektor támogatni fogja az ukrán gazdaság újjáépítését. Erről a kérdésről Japánban a tervek szerint jövő év elején tartanak nemzetközi tanácskozást.
A japán külügyminiszter találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is, akit tájékoztat a konferencia terveiről.
A japán Kyodo hírügynökség szerint a minisztert a fel nem robbant bombák eltávolítására szolgáló japán daruk telepítésének bemutatójára is várják.
Heves harcok a zaporizzsjai atomerőműnél
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a nukleáris biztonságot fenyegető potenciális veszélyre figyelmeztetett, miután az oroszok által ellenőrzött zaporizzsjai atomerőmű közelében kiéleződtek a harcok.
A NAÜ közölte, hogy Európa legnagyobb atomerőművénél állomásozó szakértői számos robbanásról számoltak be a környéken az elmúlt héten.
Az erőműben nem keletkezett kár – írja a The Guardian nyomán az Origo.
Nagy a baj az ukránoknál
Alkalmasnak nyilvánítottak katonai szolgálatra egy kéz nélküli és sérült szemmel rendelkező Szumi területen élő férfit – olvasható az ukrán médiában.
A híroldalak szerint a férfi ugyan bevitte az orvosi papírjait az katonai sorozási irodába, de ott közölték vele, hogy "az igazolások semmit sem jelentenek", továbbá elismerték, hogy alkalmas a szolgálatra, ezután könnyű munkát ígértek neki a hadseregben.
Mindeközben az ukránok megkezdték a tuberkulózisban, vírusos hepatitisben és HIV-ben szenvedő betegek, valamint a mentális zavarokkal küzdő sorkatonák mozgósítását is.
Lezárná a fehérorosz határt Lengyelország és Litvánia
Lengyelország és Litvánia azt fontolgatja, hogy lezárja a Fehéroroszországgal közös határait, mert aggódnak a Wagner zsoldoscsoport ottani jelenléte miatt – közölte egy litván belügyminiszter-helyettes.
A megfontolások valósak. A határ lezárásának lehetősége fennáll
– mondta Arnoldas Abramavicius újságíróknak.
Minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától területszerzés céljából
Minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától területszerzés céljából - foglaltak állást a világ tizenkilenc legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport tagjai az Újdelhiben tartott csúcstalálkozó szombaton kiadott zárónyilatkozatában, de közvetlenül nem ítélték el Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt – közölte az MTI.
"Az ENSZ Alapokmányának értelmében minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától olyan területszerzés céljából, amely sérti bármely állam területi épségét, szuverenitását vagy politikai függetlenségét" - olvasható az Ukrajnával foglalkozó résznél.
A dokumentumban ismételten hangoztatták azt az elvet, hogy "az atomfegyver elfogadhatatlan". Kiemelték azt is, hogy "véget kell vetni a polgári infrastruktúrák elleni támadásoknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a háború tavaly februári kezdete óta rendszeresen részt vesz a nemzetközi tanácskozásokon, így a G20 tavalyi csúcstalálkozóján is, az indiai házigazdáktól nem kapott meghívást.
A csúcsértekezlet résztvevői a többi téma közül a zárónyilatkozatban kiemelték, hogy "gyorsítani kell az erőfeszítéseket a szénalapú áramtermelés kivezetése érdekében", és újból megerősítették országaik elkötelezettségét arra, hogy középtávon csökkentik "a fosszilis energiaforrások kevéssé hatékony felhasználási módjainak támogatását".
Fotó: Evelyn Hockstein / Forrás: MTI/AP/ Reuters pool
Az üvegházhatású gázok kibocsátásában világszinten 80 százalékban érintett G20 tagországainak vezetői elismerték, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének (IPCC) ajánlásaiban szereplő 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkentéshez az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors, határozott és fenntartható - 2019-hez viszonyítva 43 százalékos - mérséklésére van szükség 2030-ig.
Kijelentették továbbá, hogy támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy a megújuló energiaforrásokból származó kapacitásokat 2030-ig megháromszorozzák, és ígéretet tettek az éghajlatváltozás elleni intézkedések hatékonyabbá tételére. Egyben figyelmeztettek, hogy az erre irányuló befektetéseknek "lényegesen" növekedniük kell.
A résztvevők vállalták, hogy országaikban 2030-ig helyreállítják a károsodott ökoszisztémák legkevesebb 30 százalékát, és intézkedéseket hoznak a talajromlás megakadályozása érdekében.
Kijelentették azt is, hogy a fejlődő országoknak aktívabb szerepet kell játszaniuk a nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézmények döntéshozatali folyamatában, ami meglátásuk szerint segíteni fog az ezen intézmények iránti bizalom növelésében, és hatékonyabbá teszi a munkájukat.
A vezetők megállapodtak abban, hogy együttműködnek a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának kérdéseiben.
Szorgalmazták az egyenlő hozzáférést mindenki számára a védőoltásokhoz, a minőségi orvosi ellátáshoz és diagnosztizáláshoz szerte a világon.
Újdelhiben Joe Biden amerikai elnök, a házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Indiát a Közel-Kelettel és Európával összekötő vasútvonal és szállítási folyosó kiépítését jelentette be.
A folyosó segíti majd a kereskedelmet, az energiaforrások szállítását, és hozzájárul a digitális összeköttetés javulásához is, magában foglalja Indiát, Szaúd-Arábiát, Jordániát, Izraelt és az Európai Uniót - közölte Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója. Ursula von der Leyen közlése szerint a beruházás a vasútvonalon kívül nagyfeszültségű vezetéket, egy hidrogénvezetéket, valamint nagysebességű adatátviteli összeköttetést is magában foglal majd.
Ukrán zászlót lobogtattak Donyeckben
Az ukránok Avdijivka városnapja alkalmából ukrán zászlót lobogtattak az oroszok által megszállt Donyecki terület felett – írja az Origo.
Boris Johnson Lvivbe látogatott
Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke látogatást tett a nyugat-ukrajnai Lembergben, amely Kijevtől mintegy 543 kilométerre található.
Andrij Szadovij, Lviv polgármestere "Ukrajna nagy barátjának" nevezte Johnsont.
Több száz iskola semmisült meg a háborúban
Az ENSZ emberi jogi hivatalának legfrissebb közlése szerint, 851 oktatási intézmény sérült vagy semmisült meg az Ukrajna elleni orosz háborúban.
Egy ember meghalt a Szumi területet ért orosz támadásban
Meghalt egy civil a Szumi területet ért tegnapi orosz rakétatámadásban – közölte a terület katonai adminisztrációja a Telegramon.
Az orosz erők tegnap hét települést lőttek. Az éjszaka és a reggeli órákban történt támadás alatt három határ menti településen összesen 37 robbanást okoztak.
Váratlanul Kijevbe érkezett a japán külügyminiszter
Váratlanul az ukrán fővárosba érkezett szombaton Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, hogy kifejezze támogatását Kijevnek az Oroszország elleni harcban – jelentette be szombaton a minisztériuma.
Japán csatlakozott a Nyugathoz, amely támogatja Ukrajnát és szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának pacifista alkotmánya azonban nem teszi lehetővé, hogy Japán fegyvereket szállítson Ukrajnának.
Ez az első japán külügyminiszteri látogatás Ukrajnában azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megindította "különleges műveletét".
Hajasi szombaton találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, akit tájékoztat az Ukrajna gazdasági újjáépítését elősegítő, az év végén vagy jövő év elején megrendezendő japán konferencia terveiről.
Kisida Fumio japán miniszterelnök korábban, márciusban, a hirosimai G7-csúcstalálkozót megelőzően meglepetésszerű látogatást tett Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a G7-csúcstalálkozó utolsó napján elutazott Hirosimába. A G7 vezetői megígérték, hogy "amíg szükséges", támogatni fogják Ukrajnát a védekezésben.
Brutális fegyvereket kaphat Ukrajna
Az USA taktikai ballisztikus rakétákat – ATACMS rakétákat – is felvehet az Ukrajnának szánt új katonai segélycsomagba – jelentette az amerikai média.
Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő az ABC televíziós csatornának azt mondta, hogy ezeket a rakétákat is "küldeni fogják". Hozzátette azonban, hogy az amerikai hatóságok álláspontja e kérdésben változhat – írta a TASZSZ.
Az akár 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták a HIMARS rakétarendszerrel indíthatók. Az ukrán hatóságok már többször kérték nyugati partnereiket, hogy "a lehető leghamarabb" szállítsanak nekik nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat.
Júliusban a hírcsatornák még arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok nem tervezi ilyen típusú fegyverek átadását Kijevnek.
Lerombolták Putyin pártjának ukrajnai székházát
Megsemmisült az Egységes Oroszország politikai párt székháza az oroszok által megszállt ukrajnai Polohiban – közölte Melitopol polgármestere.
Ivan Fedorov a Telegramon azt írta, hogy a helyi lakosok leírása szerint az oroszok "kiégették" a székházat. Arról nem közöltek részleteket, hogy miként semmisült meg az épület, illetve hogy az orosz hatóságok között voltak-e áldozatok.
Néhányan kórházba kerültek, néhányan pedig egyenesen a hullaházba
– írta Fedorov.
600 főt veszítettek tegnap az oroszok
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának becslése szerint az orosz erők 600 főt veszítettek pénteken – ezzel 2022 februárja óta összesen 268 140 fő hunyt el a harcok alatt.
Brit vadászgépek őrzik az ukrán gabonaszállító hajókat
Az Egyesült Királyság a Királyi Légierő (RAF) vadászgépeit küldte az ukrán gabonaszállító hajók védelmére – derült ki a Downing Street-i sajtóközleményből szeptember 7-én.
Ukrán hírszerzés: nem biztos, hogy Prigozsin halott
Az Ukrainszka Pravda arról ír, hogy ukrán katonai hírszerzés vezetőhelyettese, Vadim Szkibickij azt találta mondani: egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin valóban meghalt-e augusztusban.
Az ukrán hírszerzés egy másik tisztviselője is hasonlóan nyilatkozott. Andrij Juzsov azt mondta,
nem száz százalékig biztosak abban, hogy Prigozsin tényleg meghalt
Több mint 17 ezer ukrán állampolgár érkezett tegnap Magyarországra
Magyarország területére 2023. szeptember 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7617 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9824 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 151 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Egy ember meghalt, hetvenhárman pedig megsebesültek a Krivij Riv elleni orosz légicsapásokban
Hetvenháromra emelkedett a sérültek száma a szeptember 8-i orosz rakétacsapásban, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihnél. A támadásban egy ember meghalt – közölte Szerhij Liszak kormányzó.
Nagy erőkkel támadja Szumi megyét az orosz tüzérség
Az orosz tüzérség szeptember 8-án este hét települést támadott Szumi megyében, ahol 61 robbanást rögzítettek. Két ember megsérült
– jelentette Szumi megye katonai igazgatása.
Ukrán válság
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg – frissül
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
