Ezt tenné a baloldal hatalmi pozícióban – tízmillió érv Gyurcsányék megállítására

Gyakran elhangzik a kérdés, hogy mi indokolja a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! elnevezésű petíciót több mint tíz évvel a balliberális kormány bukása után. A migrációs politika után ezúttal egy olyan területet veszünk górcső alá, ahol közel tízmillió érv szól a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal ellen. A rezsiárak ugyanis minden magyar állampolgárt közvetlenül érintenek, és ezzel összefüggésben az energiapolitika meghatározó nemcsak az egyén, de a teljes nemzetgazdaság számára. Fontos kérdés tehát, hogy mit tenne a baloldal hatalmi pozícióban.

Az egyik nyilvánvaló következmény az lenne, hogy megszüntetnék a rezsicsökkentést, ami kiszolgáltatná a magyar családokat a folyamatosan változó piaci áraknak.

Többször bebizonyosodott, hogy Gyurcsányék a jelenlegi piaci energiaárak és a klímavédelmi ambíciók kihívásait a rezsiár emelésével „kezelnék”. Emlékezetes, hogy nem egészen két hónapja csaknem a teljes magyar baloldal az ellen szavazott az Európai Parlamentben, hogy az emberek és a vállalkozások olcsó, megfizethető módon férjenek hozzá az energiához.

A Demokratikus Koalíció 2020 decemberében azt szorgalmazta az Európai Parlamentben, hogy minden uniós tagállam egységes lakossági energiaárakkal kapcsolatos adókat vezessen be, és szüntessenek meg minden földgázra vonatkozó állami támogatást.

A momentumos Cseh Katalin pedig egy éve azt szorgalmazta, hogy minden uniós tagállam – köztük Magyarország – egy éven belül dolgozzon ki egy stratégiát a szabályozott villany- és fűtésárak kivezetésére. Egy ilyen intézkedés a magyar embereket rendkívül hátrányosan érintené, hiszen gyakorlatilag eltörölné a magyar rezsicsökkentést. Továbbá felrúgná az európai intézmények által 2019-ben elfogadott irányelvet is, ami legalább 2025-ig jogszerűen biztosítja az ilyen jellegű intézkedések fennmaradását.

Mindez nem meglepő, ha felidézzük a Gyurcsány–Bajnai-kormányok 2010 előtti energiapolitikáját, beleértve a lakossági energiahordozók árképzését is. A földgáz európai és világpiaci ára idén júliusban 13 éves csúcsszintet ért el. A Gyurcsány-kormány 2018-ban az ehhez hasonló nemzetközi árrobbanásra válaszul – egy mélyülő, minden magyar embert sújtó gazdasági válság közepette – tíz hónap alatt négyszer, összesen 28 százalékkal emelte meg a lakossági energiaárakat. 2002 és 2010 között a balliberális kormányok összességében a háromszorosára emelték a gáz és kétszeresére a villamos áram árát.

Ezzel szemben az Orbán Viktor vezette kormányok a rendszerváltás óta elsőként nem sorozatos rezsiemelést, hanem rezsicsökkentést hajtottak végre: 2012 óta átlagosan 25 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára, a kormány pedig a piaci árak emelkedése ellenére is megvédte a rezsicsökkentés eredményeit. Magyarországon a legolcsóbb a gáz és az áram ára az Európai Unió tagállamai közül, és továbbra sem terheli energiaadó az otthonainkat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal januárban összehasonlító adatsort közölt, amelyből kiderült, hogy a villamos energia ára Berlinben volt a legmagasabb – a budapesti ár 3,25-szörösét kérték el a szolgáltatók –, Bécsben 2,1-szeres, Pozsonyban pedig 1,7-szeres volt a lakossági villany ára a budapestihez képest. Továbbra is a svéd fővárosban kell a legtöbbet fizetni a földgázért, ami a hazai ár 8,2-szerese. Bécsben 2,6-szor, Pozsonyban pedig 1,6-szor kellett többet fizetniük a háztartásoknak a gázért a budapesti árakhoz képest a januári fűtési időszakban.

Ennek köszönhetően a magyar emberek szótárából mára kikopott a gázáremelés kifejezés. Lassan egy évtizede kiszámíthatók, alacsonyak a rezsiköltségek, mert a kormány a nemzeti szuverenitás politikáját követi az energetikában is.

A magyar önállóság szempontjából kulcsfontosságú energetikai szektor 2010 előtt gyakorlatilag teljesen külföldi kézben volt, a korábbi szocialista–liberális kormányok privatizálták a stratégiai cégeket, ezzel jelentősen növelték az ország kiszolgáltatottságát. A lakossági rezsiárak alakulása miatt is fontos volt az energiaszolgáltatók visszavásárlása, állami, illetve önkormányzati kézbe kerülése.

A legnagyobb tételek egyike a német tulajdonú E.On magyarországi gázüzletágának megvásárlása volt, 2013 márciusában kötött szerződést az MVM Zrt. a német céggel. A tranzakció értéke 870 millió euró – akkori árfolyamon számolva 265 milliárd forint – volt.

Egyenként százmilliárd forint körüli összegért vásárolt vissza az állam más energiaszolgáltató cégeket is, például a Főgázt, illetve a Démászt. A legköltségesebb ügylet a Mol oroszországi részvénycsomagjának visszavétele volt. 2011 májusában jelentette be a kormány, hogy az állam 1,88 milliárd euróért, azaz nagyjából 500 milliárd forintért vásárolta meg a Mol-részvényeket az orosz Szurgutnyeftyegaztól. Ennek eredményeként az állam alakíthatja a magyar olajipari cég stratégiáját, így biztosíthatja a hazai gázellátás folyamatosságát. Éppen a napokban sikerült 15 évvel meghosszabbítani az oroszországi gázvásárlásról szóló szerződést a Gazprom céggel. Szentpéterváron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megállapodás után hangsúlyozta: az ár is jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ez lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartását, vagyis azt, hogy továbbra is a magyar fogyasztók fizessék az egyik legalacsonyabb rezsiszámlát egész Európában.